Mi az a körforgásos gazdaság (dióhéjban)?
A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az elmúlt években vált az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzésévé. A lineáris gazdasági modellben – amely szerint ma még a gazdasági folyamatok többsége működik – a természeti erőforrásokból, elsődleges nyersanyagokból állítják elő a termékeket, amelyek a használatot követően hulladékká válnak, és a bennük lévő anyag és energia örökre elveszik, kikerül a rendszerből, amivel folyamatosan csökken a rendelkezésünkre álló – nem megújuló – természeti erőforrások mennyisége.
Lineáris gazdaság
|
|
|
|
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag zárt körben kering1. A modellnek nagyon fontos része a környezetbarát terméktervezés (ökodizájn), amely során a termékeket már az életciklusuk további szakaszait szem előtt tartva úgy tervezik meg, hogy minél tartósabbak, javíthatók,újrahasználhatók, illetve hulladékká válásukat követően hasznosíthatók legyenek. A körforgásos gazdaság megvalósításában rendkívül fontos szerepe van a lakosságnak is, mert tartós termékek vásárlása, javíttatás, újrahasználat, illetve újrahasználatra történő átadás révén ők tudják biztosítani a termékek lehető legjobb kihasználását, hogy ezek minél később váljanak hulladékká, a termékek hulladékká válását követően pedig a szelektív hulladékgyűjtés révén elsősorban ők teszik lehetővé a hulladék újrafeldolgozását (anyagában történő hasznosítását). Az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás területén és a közintézmények esetében ugyanilyen fontos az anyaghatékonyság és a keletkező hulladékok elkülönített gyűjtése. A körforgásos gazdaságban ideális esetben a keletkező hulladék közel teljes mennyisége hasznosul, másodlagos nyersanyagként visszakerül az ipari termelésbe, és elsődleges nyersanyagok – akár megújulók, akár nem – csak akkor kerülnek felhasználásra, ha másodlagos nyersanyagok nem állnak rendelkezésre1. A körforgásos gazdasági modell valójában nem újdonság, hanem egyfajta visszatérés a természet rendjéhez, hiszen a természetben szinte minden anyag (kémiai elem) körfolyamatokban vesz részt, és nincs hulladék: minden folyamat végterméke egy másik folyamat kiindulási anyaga.
Előzmények: az első, visszavont javaslatcsomag
Az Európai Bizottság már 2014 nyarán kiadott egy közleményt „Úton a körkörös gazdaság felé: »zéró hulladék« program Európa számára” címmel, valamint a közleményben megfogalmazott célok megvalósítását szolgáló, a legfontosabb uniós hulladékgazdálkodási jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatát. A javaslatot azonban az európai parlamenti választásokat követően felállt, új összetételű Európai Bizottság még abban az évben visszavonta azzal a szándékkal, hogy 2015-ben új, átfogóbb javaslatot terjeszt elő, amely nemcsak a termékek életciklusának hulladék szakaszára, hanem a teljes életciklusra koncentrál. A HOSZ az első javaslatcsomag közzététele óta folyamatosan nyomon követi a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó európai jogszabályok kidolgozását, és a tervezetek véleményezése révén – a hulladékhasznosító ipar európai szervezeteinek tagjaként, illetve az illetékes hazai minisztériumokkal fenntartott szakmai kapcsolataink keretében – aktívan be is kapcsolódunk ezeknek az előkészítésébe.
A körforgásos gazdaság javaslatcsomag: a cselekvési terv és a legfontosabb uniós hulladékgazdálkodási jogszabályok módosítása
2015 végén az Európai Bizottság ígéretéhez híven közzétette a körforgásos gazdaságra vonatkozó új javaslatcsomagját. A csomag két fő részből állt: egy újabb közleményből „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” címmel, valamint a jogszabály-módosítási javaslatokból.
A cselekvési tervben a Bizottság azt foglalta össze, hogy milyen intézkedéseket kíván hozni – ezek között milyen jogszabályokat fog alkotni, és az EU-s finanszírozási programokból milyen támogatásokat kíván elérhetővé tenni – a körforgásos gazdaság felé való elmozdulás érdekében. A felvázolt intézkedések nemcsak a termékek életciklusának hulladék szakaszára, hanem a teljes életciklusra irányulnak. A közlemény melléklete az életciklus egyes szakaszaihoz hozzárendelve, határidőket is megjelölve sorolja fel a feladatokat.
A javaslatcsomag másik része tulajdonképpen a cselekvési terv első intézkedésének a megvalósítását indította el: a Bizottság közzétette a legfontosabb uniós hulladékgazdálkodási jogszabályok – a hulladék-keretirányelv, valamint a hulladéklerakókra, a csomagolási hulladékokra, a hulladékká vált gépjárművekre, az elektronikai hulladékokra, illetve a hulladékká vált elemekre és akkumulátorokra vonatkozó irányelv – módosítására vonatkozó javaslatát. Ezeket a javaslatokat azóta az EU tagállamai az Európai Parlamentben és a Tanácsban megtárgyalták, és az eljárás eredményeként megszületett a hat uniós irányelvet módosító jogszabálycsomag. Az irányelvek 2018. június 14-én jelentek meg az EU Hivatalos Lapjában, és a tagállamoknak 2020. július 5-ig kell átültetniük ezeket a nemzeti jogrendjükbe.
A jogszabálycsomag azért rendkívül fontos, mert ez határozza meg az európai hulladékgazdálkodás irányvonalait és számszerű célkitűzéseit az előttünk álló évtizedekre. A következőkben az irányelvek számos új előírása közül csupán néhány kulcsfontosságú pontot emelünk ki. A jogszabálycsomag megerősíti a hulladékhierarchiát, a hulladékkal kapcsolatos tevékenységeknek, illetve hulladékkezelési műveleteknek azt az elsőbbségi sorrendjét, amelynek az érvényesülését a tagállamoknak jogi, illetve gazdasági eszközökkel elő kell segíteniük. Eszerint a legfontosabb a hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése. A következő legjobb megoldás a hulladék újrahasználatra való előkészítése, ezt követi a hulladék újrafeldolgozása. Ezután következik a hulladék egyéb, például energetikai hasznosítása, és a hulladékhierarchia szerint csak azokat a hulladékokat kellene hulladéklerakóban történő elhelyezéssel vagy égetéssel ártalmatlanítani, amelyek esetében a hierarchia magasabb szintjein álló hulladékkezelési módokra nincs lehetőség.
A jogszabálycsomag a tagállamok számára új, kötelezően elérendő célértékeket ír elő az újrafeldolgozás arányának a növelése, és ezzel párhuzamosan a hulladéklerakás arányának a csökkentése tekintetében. A települési hulladék újrafeldolgozásának és újrahasználatra való előkészítésének arányát 2035-ig fokozatosan 65%-ra, a csomagolási hulladék újrafeldolgozásának arányát pedig 2030-ig 70%-ra kell növelni. A jogszabálycsomag a 2025-ig, illetve 2030-ig elérendő „részcélokat”, és a csomagolási hulladékon belül az anyagfajtánkénti újrafeldolgozási célértékeket is meghatározza. A települési hulladék lerakással történő ártalmatlanításának arányát 2035-ig 10%-ra kell csökkenteni. A papír, a fém, a műanyag és az üveg esetében a tagállamoknak már 2015 óta kötelezően szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell működtetniük. Az új előírások szerint a szelektív hulladékgyűjtést 2024 elejéig a biohulladékokra, és 2025 elejéig a textilhulladékra, valamint a háztartásokban képződő veszélyes hulladékokra is ki kell terjeszteni. A jogszabálycsomag az ún. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó új szabályok révén pontosítja, hogy a gyártóknak milyen módon kell felelősséget vállalniuk a termékeikből keletkező hulladékok kezeléséért.
A jogszabálycsomag legfontosabb elemeit összefoglaló európai bizottsági sajtóközlemény
Az elfogadott jogszabálycsomag egy linken
A már a módosításokat is tartalmazó (egységes szerkezetbe foglalt) irányelvek:
A hulladékokról szóló irányelv (hulladék-keretirányelv) egységes szerkezetbe foglalt változata
A hulladéklerakókról szóló irányelv egységes szerkezetbe foglalt változata
A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv egységes szerkezetbe foglalt változata
Az elhasználódott járművekről szóló irányelv egységes szerkezetbe foglalt változata
Tovább a körforgásos gazdaság felé: újabb intézkedések
A legfontosabb uniós hulladékgazdálkodási irányelvek módosítását követően az Európai Bizottság megkezdte az ezekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályok előkészítését, illetve a cselekvési tervben felvázolt további intézkedések megvalósítását, így például közzétette a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát, javaslatot tett az egyszer használatos műanyag termékekre vonatkozó európai irányelv kidolgozására, és megkezdte a vegyi anyagokkal, a termékekkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelési lehetőségeinek a felmérését. A körforgásos gazdasággal foglalkozó aloldalunkon egyebek mellett az előbbi kezdeményezések előrehaladásáról szeretnénk tájékoztatni az érdeklődőket. A kapcsolódó információkat, aktualitásokat a Hírek a körforgásos gazdasággal kapcsolatban menüpontban találják meg.
Felhasznált források:
1 http://www.bayzoltan.hu/hu/korforgasos-gazdasag/
2 Az Európai Bizottság 2014. évi közleménye: Úton a körkörös gazdaság felé: „zéró hulladék” program Európa számára