Válasszon nyelvet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatékony kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek: a hulladékhasznosító ipar javaslatai

Hatékony kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek: a hulladékhasznosító ipar javaslatai

Az európai uniós EPR-szabályozás felülvizsgálatához kapcsolódva a Recycling Europe közzétette a hatékony kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó javaslatait. Az EPR-szabályozás felülvizsgálatára a körforgásos gazdaság megerősítését célzó új jogszabály részeként kerül sor, amelyet az Európai Bizottság jelenleg készít elő, és amelynek keretében több meglévő irányelv, illetve rendelet módosítása várható.

A Recycling Europe javaslatai közül kiemelhetők a következők:

  • Az EPR-rendszerek tényeken alapuló és az egyes termékáramok sajátosságait figyelembe vevő alkalmazása: EPR-rendszer bevezetése csak olyan termékáramok esetében, amelyeknél a piac nem biztosítja az uniós célok elérését (pl. alacsony újrafeldolgozási arány, negatív értékű hulladékáramok)
  • Az átláthatóság biztosítása és a teljes költség fedezése
    • A hulladék-keretirányelv 8a. cikk (4) bekezdés (c) pontjában említett szükséges költségek foglalják magukban a hulladékgazdálkodás (gyűjtés, válogatás, kezelés, újrafeldolgozás) és a körforgás elősegítéshez szükséges beruházások (K+F, innováció, környezettudatos terméktervezés, piacteremtés a másodnyersanyagoknak, lakossági szemléletformáló programok) költségeit is.
    • Ha egyedi esetekben az EPR-díjak nem fedezik a hulladékkezelés teljes költségét, a hulladékgazdálkodók legyenek jogosultak egy „maradványdíj” felszámolására.
    • A szükséges költségek megállapítását és rendszeres felülvizsgálatát nem az EPR-szervezeteknek, hanem független külső szervezetnek kell végeznie.
    • Hivatalos egyeztetési eljárást kell létrehozni, amely révén a hulladékgazdálkodók és a hulladékbirtokosok kezdeményezhetik a díjak felülvizsgálatát, amennyiben ezeket nem ítélik elégségesnek.
    • Az EPR-szervezeteknek nonprofit alapon kell működniük.
  • Az értéklánc valamennyi tagjának, ezek között a hulladékhasznosítók részvételének biztosítása az EPR-szervezetek irányító testületeiben
  • Az adminisztratív terhek csökkentése, az ellenőrzések és adatszolgáltatások digitalizációja, a duplikációk elkerülése
  • A verseny fenntartása olyan EPR-rendszerek révén, amelyek csak a hulladékgazdálkodás finanszírozásában vesznek részt, de nem kapcsolódnak be a tényleges hulladékgazdálkodási tevékenységekbe, ezáltal a piactorzulások és a monopóliumok elkerülése
  • Egyenlő, diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása a hulladékhoz minden engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodó vállalat számára. A hulladéktermelőnek, illetve -birtokosnak szabad választási lehetősége legyen, hogy a hulladék kezeléséről maga gondoskodik, ezt hulladékgazdálkodási közszolgáltatónak, EPR-rendszernek vagy bármely, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási vállalatnak adja át.
  • Az EPR-díjak „ökomodulációja”, vagyis a könnyebben hasznosítható, nagyobb hasznosítottanyag-tartalmú és európai eredetű másodnyersanyagokat használó termékek gyártásának ösztönzése alacsonyabb díjakkal
  • A végrehajtás megerősítése, a potyautasok kiszűrése, egyebek mellett a piacra való belépés feltételeként a gyártók kötelező regisztrációjának az előírása útján
  • Egységes uniós követelmények, a tagállami és uniós hatáskörök pontos meghatározása

A Recycling Europe részletes javaslatai angol nyelven ezen a linken érhetők el.

A Recycling Europe (korábban EuRIC) a hulladékhasznosító ipar európai szervezete, amelyben a hazai hulladékhasznosító ágazatot a HOSZ képviseli.

A kép forrása: Recycling Europe