Az Európai Bizottság mintegy 458 millió eurós bírságot rótt ki 15 nagy autógyártó cégre és a gyártók európai szövetségére (ACEA) a hulladékká vált gépjárművek hasznosításával összefüggő kartellben való részvételért.
Megjelent a tisztaipar-megállapodás, az Európai Bizottság stratégiája, amelyben a dekarbonizáció és az európai ipar versenyképessége érdekében tervezett intézkedéseit foglalja össze.
Az Európai Bizottság „versenyképességi iránytű” néven közzétette a következő 5 évre vonatkozó versenyképességi stratégiáját, amelyben több, a körforgásos gazdaságot érintő jogszabály, illetve intézkedéscsomag kidolgozását is kezdeményezi.
A Tanácsban már javában zajlanak az egyeztetések az új uniós roncsautó-rendelet európai bizottsági tervezetéről, és hamarosan az Európai Parlamentben is megkezdődnek a viták. A rendelet tárgyalásához kapcsolódóan az EuRIC közzétette 5 legfontosabb üzenetét, azaz legfontosabb javaslatait az EU intézményeinek.
Megjelent az EU Hivatalos Lapjában az új uniós csomagolási rendelet 2025/40/EU számmal:
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) közzétette tanulmányát, amelyben a környezettudatos terméktervezés tekintetében elsőként szabályozandó termékkategóriákra tesz javaslatot, illetve az egyes termékkategóriák tervezési kritériumaira vonatkozó javaslatát is felvázolja.
A BIR sajtóközleményben fejezte ki csalódását azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalások legutóbbi fordulója során nem született megállapodás a műanyag szennyezés elleni világszintű egyezményről. A BIR hangsúlyozza, hogy kötelező érvényű egyezményre van szükség önkéntes vállalások helyett, és az egyezménynek a műanyagok teljes életciklusára ki kell terjednie.
Az EuRIC a műanyag másodnyersanyagok iránti rendkívül gyenge kereslet és az EU-n kívüli országok részéről tapasztalt tisztességtelen verseny miatt részletes javaslatokat fogalmazott meg az Európai Bizottságnak az európai műanyaghulladék-hasznosító ipar támogatására.
Az EuRIC közzétette álláspontját az európai acélipar zöldítésével kapcsolatban. Az EuRIC úgy véli, hogy a kokszalapú nagyolvasztó kemencéket nem hidrogénnel működő közvetlen redukciós kemencékkel kellene felváltani, hanem az elektroacél-gyártás arányát kellene növelni, mert ez a bevált és gazdaságos technológia nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás leszorításához járul hozzá, hanem elsődleges helyett másodlagos nyersanyag – vagyis acélhulladék – felhasználásával képes acélt előállítani, és ezáltal segít Európa import nyersanyagoktól, illetve energiától való függőségének a csökkentésében is.
Két fontos tanulmány jelent meg nemrég a témában:
Tanulmány az elektromos autók akkumulátorainak a gyártásához szükséges kritikus nyersanyagok iránti kereslet növekedéséről: