Agrárminisztérium 

Dr. Nagy István

agrárminiszter úr  
részére
elektronikus úton:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Másolatban:

Lantos Csaba 
energiaügyi miniszter úr 
és
Dr. Raisz Anikó, Ph.D.

környezetügyért és körforgásos gazdaságért 
felelős államtitkár asszony 
részére

tárgy: A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.)
Korm. rendelet módosításának véleményezése

Tisztelt Miniszter Úr! 

Engedje meg, hogy a tárgyi Korm. rendelet tervezetének véleményezésével összefüggésben mindenekelőtt Szövetségünk Vas- és Színesfém Hulladék Szakosztályának 5 általános észrevételét, majd ezt követően egyes tervezett jogszabályhelyekkel kapcsolatos észrevételeinket foglaljuk össze röviden.

I. Általános Észrevételek

I.1. A rendelkezésünkre álló információk szerint a hulladékgazdálkodási Koncesszor minden gépjárműalkatrészt, gépjárműből származó anyagot az EPR alatt értelmez, függetlenül attól, hogy azok hulladékká vált gépjárművekből származnak-e, vagy még a gépjárművek életciklusa során kerülnek kiszerelésre, lecserélésre a gépjárművekből. Az EPR rendszerhez tartozó hulladékok a Ht. szabályai alapján a koncesszió tárgyi hatályához tartoznak. Azonban a vonatkozó európai uniós előírás, s az annak megfelelő magyar szabályok is csupán a hulladékká vált gépjárművek tekintetében értelmezik a gépjárműalkatrészeket, s egyéb az „ELVs”-ből (end-of-life vehicles) származó anyagokat az EPR alatt.

Ennek megfelelően továbbra is szabadpiaci körülmények között gyűjthető az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió hatálybalépését követően minden olyan gépjárműalkatrész, alkotóelem, illetve gépjárműből származó anyag, amely még a gépjármű használata, életciklusa (ideértve például a gépjárművek karbantartását, szervízelését) során kerül kiszerelésre a gépjárművekből.

A legfontosabb vonatkozó szabályok a következőek. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve. (Itt a magyar fordítás elhasználódott járművekről ír, ezek pedig: "elhasználódott jármű": az a jármű, amely a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében hulladéknak minősül; és ezen hulladéknak minősülő járműveknek vannak alkatrészei, anyagai, melyek ugyancsak az EPR alá tartoznak.)

A magyar szabályozás az EU irányelven alapul. A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól, illetve a 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet, a hulladékká vált gépjárművekről.

I.2. A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések esetén az I.1. pontban tárgyaltokhoz nagyon hasonló helyzettel találkozunk. A Koncesszor véleményétől eltérően, álláspontunk szerint mind az érintett EU direktíva (Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU Irányelve), mind pedig a vonatkozó hazai rendelet [197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről] az egész E+E berendezések hulladékát értelmezi, ez kerül a szabályozás hatálya alá.

Hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés: a Ht. 2. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti hulladék, ideértve valamennyi alkatrészt, készülékrészt és fogyóanyagot, amely a berendezés részét képezi, amikor attól megválnak.

Az irányelv bevezetője szerint: a piac folyamatos bővülésével és az innovációs ciklusok további rövidülésével egyre nagyobb ütemben cserélődnek a berendezések, és ennek megfelelően az elektromos és elektronikus berendezések gyors ütemben növekvő hulladékforrássá válnak. Jóllehet a 2002/95/EK irányelv hatékonyan hozzájárult az új elektromos és elektronikus berendezések veszélyesanyag-tartalmának csökkentéséhez, még hosszú évekig számolni kell a higany, a kadmium, az ólom, a hat vegyértékű króm, a poliklórozott bifenilek (PCB-k) és az ózonlebontó anyagok jelenlétével az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiban. Az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok komoly problémát jelentenek a hulladékkezelési fázisban, és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafeldolgozását nem végzik megfelelő mértékben. Az újrafeldolgozás hiánya értékes erőforrások elvesztéséhez vezet.

Az irányelv és a kormányrendelet sem értelmezi a hulladék alkatrészeket, amelyek azért keletkeznek, mert javítás, szervízelés, karbantartás során cserélték őket.

Az E+E berendezések javítása, szervízelése, karbantartása az adott termék életciklusának megnövelése, illetve az újrahasználat része. Ez utóbbi fontos, ténylegesen a hulladékkeletkezést megelőző hulladékgazdálkodási pont. Ezen tevékenységeket nem lehet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alatt értelmezni.  

Néhány cikk arról, hogy az EU is szorgalmazza, támogatja a javításhoz való jogot, például a mobilok akár otthoni javíthatóságát:

„Az Európai Parlament tegnap kinyilvánította a fogyasztók javításhoz való jogának támogatására vonatkozó intézkedések szükségességét. Az állásfoglalást 395 igen és 94 ellenében, 207 tartózkodás mellett fogadták el.”

https://mobilarena.hu/hir/az_europai_parlament_tamogatja_a_javitashoz_valo_j.html

„A Fairphone-ok valós értéket az etikus és fenntartható forrásból származó alapanyagokkal, a kiemelkedő munkakörülmények és a modularitás adja, általában azért korrekt hardver és kimagasló terméktámogatás mellett. Az új modell szintén cserélhető alkatrészekből épül fel, mindamellett rendelkezik egy IP54-es védettséggel, ami nem valami igazán komoly ellenállóság, de a koncepciót tekintve azért szép mérnöki teljesítmény, a MIL810G tesztek közül pedig az esésre vonatkozóakat abszolválta sikerrel.”

https://mobilarena.hu/hir/bemutatkozott_a_negyedik_fairphone.html

„iphone szerelhetősége

A legújabb készüléke, az iPhone 12 a 10-ből 6 pontot szerzett, ami korrekt pontszámnak tekinthető. Az ezt megelőző csúcsmodell, az iPhone 11 viszont csak 4,6-os pontot kapott, ami nem nevezhető jó teljesítménynek.”

https://smartclinic.hu/hu/blog/szerelhetosegi-pontszamot-kaptak-iphone-ok/

Összegezve, a kiindulási alap mindkét, az I.1. és az I.2. pontban vizsgált anyagáramnál ugyanaz, miszerint a hulladékká vált teljes járművet, illetve a hulladékká vált teljes E+E berendezést megfelelően kezeljék. Mindazonáltal, amennyiben nincs hulladék jármű vagy hulladék E+E berendezés, akkor éppen az újrahasználat, a javítás, a karbantartás lehetőségét szükséges támogatni, és ez a lépcső megelőzi a teljes jármű vagy E+E berendezés hulladékká válását. Ezekben az esetekben a jármű, továbbá az E+E berendezés alkatrészei, tartozékai nem kerülnek abba fázisba, hogy az EPR jogszabályok hatálya alá tartozzanak. Ilyen módon nem lehet ezen anyagáramok életciklusa során keletkező hulladékokat az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió hatálya alatt értelmezni. Sajnálatos módon a Korm. rendelet tervezete láthatóan nem veszi figyelembe a fenti szabályokat, illetve ezen szabályoknak ellentmondani látszik a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 245/2023. (VI.22.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése is, a „szemrevételezésre”, továbbá a kapcsolódó „vélelemre” vonatkozó előírással.

A 245/2023-as Korm. rendelettel összefüggésben meg szeretnénk említeni, hogy álláspontunk szerint több verseny- és jogellenes rendelkezést tartalmaz.^[1] Még a Korm. rendelet elfogadása is jogilag több szempontból megkérdőjelezhető. Az ezzel kapcsolatos észrevételeinket a következő pontban tárgyaljuk.

I.3. Az egységes hulladékgazdálkodási koncesszióra tekintettel megelőzően a jogalkotó a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (Fémtörvény) módosítását törvényi formában, a T/3768-as irományszámú törvényjavaslatban tervezte.  

A törvényjavaslat adott, az egységes hulladékgazdálkodási koncessziót érintő módosításai nem lettek egyeztetve érdekképviseleti szervezetekkel. A fémkereskedelemért felelős AM weboldalán az érintett módosítások nem voltak társadalmi egyeztetésre sem bocsájtva.

Az "Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról" szóló, T/3768-as irományszámú törvényjavaslathoz a törvényjavaslat részletes vitáját lefolytató Mezőgazdasági Bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatként, T/3768/4 irományszámon 05.09.-én nyújtott be plusz módosításokat. Ezen módosítások tartalmazták az egységes hulladékgazdálkodási koncessziót érintő rendelkezéseket.

Az "Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról" szóló, T/3768-as irományszámú törvényjavaslathoz a Törvényalkotási Bizottság „Összegző módosító javaslatot” nyújtott be (T/3768/7), amely a fentebb hivatkozott Fémtörvény módosítást már nem tartalmazta. A Fémtörvény módosítására vonatkozó rendelkezések ezen iromány 36. oldalán a 130. §-ban találhatóak. Végül a Parlament ezen rendelkezéseket fogadta el, illetve a Fémtörvény 245/2023. (VI.22.) Korm. rendeletben foglalt módosításai az Országgyűlés által nem kerültek elfogadásra. Ezt követően, igen komolyan megkérdőjelezhető módon született meg a 245/2023-as Korm. rendelet, az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra hivatkozással. Nyilvánvaló, hogy a Fémtörvény és a háború között valódi logikai kapcsolat nem létezik. 

Tagvállalataink körében kérdésként merül fel, hogy hogyan egyeztethető össze a végrehajtási rendelet részletszabályokat tartalmazó része a Fémtörvénnyel, amennyiben a Fémtörvény koncesszióval kapcsolatos módosításai nem kerültek társadalmi, szakmai egyeztetésre, illetve azokat végül az Országgyűlés nem fogadta el.    

I.4. Az előző pontban hivatkozottakkal párhuzamosan, a Törvényalkotási Bizottság „A körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról” szóló T/4030-as irományszámú törvényjavaslathoz is összegző módosító javaslatot nyújtott be (T/4030/5), azzal, hogy ezen módosítás 9. oldalán már a következő új 27. § paragrafus volt elfogadásra előkészítve:

„27. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 53/H. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésében foglalt követelmények a koncessziós társaság esetében akkor is teljesülnek, ha az – a kapacitást biztosító megállapodások megkötésére, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettsége körében – a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező, a kapacitást biztosító koncesszori alvállalkozóval, illetve a kapacitással rendelkező más gazdálkodó szervezettel megállapodott legalább a kapacitások rendelkezésre bocsátásáról vagy lekötéséről.” 

A T/4030-as irományszámú törvényjavaslathoz benyújtott új, 27. §-ban foglalt és már elfogadott rendelkezések jogilag több szempontból is komolyan megkérdőjelezhetőek.

A Ht. 53. § (1) bekezdése értelmében a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított 1 éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság az 1 év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződés megszűnéséről a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter közleményt tesz közzé a honlapján és intézkedik új koncessziós szerződés megkötése érdekében.

A Ht. 92/I. § paragrafusa alapján az 53/H. § (1) bekezdését első alkalommal, azzal az eltéréssel kell(et) volna alkalmazni, hogy a koncessziós társaságnak 2022. december 31. napjáig kell az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie. 

A tárgyaltakkal összefüggésben, engedje meg, hogy az alábbiakban linkeljük Szövetségünk - más szövetségekkel - együtt az EM és az SZTFH vezetőihez még 2023.02.27-én írt levelét a Koncesszor koncessziós feladatellátás megkezdéséhez szükséges engedélyei, illetve kapacitásai kapcsán:

https://www.hosz.org/hirek/hat-erdekkepviseleti-szervezet-a-hulladekgazdalkodasi-koncesszor-allami-hulladekgazdalkodasi-kozfeladat-ellatasahoz-szukseges-kapacitasai-2022-12-31-napjan-targyu-levele

Levelünkre hivatalos választ csupán most a múlt héten, 2023.06.22. napján kaptunk az EM-től (ezen levelet 1. sz. mellékletként csatoljuk). A válaszlevél teljesen figyelmen kívül hagyta - egyebek mellett - az AB IV/2885/2021. számú határozatát.

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában hozta meg a IV/2885/2021. számú határozatát. Az Alkotmánybíróság a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdésének 26b., 26c., 36c. pontjai, 31. § (2) és (3) bekezdése, 53/A. § (3) és (7) bekezdése, 53/E. § (5) és (7) bekezdése, 92/G. §-a, 92/H. § (4), (7) és (9) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

(https://api.alkotmanybirosag.hu/wp-content/uploads/2023/06/sz_iv_2885_2021.pdf)

Mindazonáltal az Alkotmánybíróság a IV/2885/2021. sz. határozatának [127] pontjában a következőképpen foglalt állást:

„A koncesszornak már az új, integrációs modell működésének megkezdését megelőzően, 2022. december 31-ig rendelkeznie kellett a koncesszióval érintett tevékenységek végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel, és azokkal a már megkötött az alvállalkozói szerződésekkel, amelyek biztosítják a feladat ellátáshoz szükséges kapacitásokat.” 

A Ht. 53/H. § módosított (4) bekezdése álláspontunk szerint alkotmányosan nem elfogadható, alaptörvény-ellenes, hiszen ellentmond az AB határozatának. 

Figyelembe véve a Ht. 53/H. § (4) bekezdésének módosítását, illetve a Koncesszor sajtónyilvános nyilatkozatait, továbbá a Fővárosi Törvényszék 39.P.20.704/2023. ügyben meghozott I. fokú ítéletében foglaltakat, sem a Koncesszor, sem a koncesszori társaság nem rendelkezett 2022.12.31. napján az állami hulladékgazdálkodási közfeladat végzésének megkezdéséhez szükséges alvállalkozói szerződésekkel és a szükséges engedélyekkel; ezáltal komolyan felmerül a kérdés, hogy a 2022.12.31. napján hatályban volt vonatkozó törvényi és szerződéses rendelkezések alapján az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió törvény erejénél fogva megszűnt 2023.01.01. napján. Ebből következően, a véleményezett Korm. rendelet tervezetében értelmezhetetlenek a „koncesszori fémkereskedelmi engedélyre”, „a „koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre”, illetve általában a koncesszióra vonatkozó hivatkozások.  

I.5. Feltéve, de nem elfogadva, hogy az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió törvény erejénél fogva nem szűnt meg, Szövetségünk Vas- és Színesfém Hulladék Szakosztályának álláspontja szerint a természetes személyek értéket képviselő fémhulladékainak az átvétele, felvásárlása, mint a Fémtörvény alapján végzett hulladékgazdálkodási tevékenység általánosan nem tartozik a hulladékgazdálkodási koncesszióhoz, így ezen tevékenységgel érintett hulladékok sem tartozhatnak az egységes hulladékgazdálkodási koncesszióhoz.

Ezzel összefüggésben meg szeretnénk idézni a koncesszió 35 éves időtartamát alátámasztó, s a jelen véleményezés 2. sz. mellékleteként csatolt állami dokumentumot. A dokumentum 22. oldalán hivatkozottak szerint: 

"A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységen a következő tevékenységeket érti a Ht.: - az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, - kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR rendszer) hatálya alá tartozó termékek hulladékának, - és a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek termékcsomagolásoknak és az abból képződött hulladékának az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését. 

Az itt felsorolt hulladékáramok pontos köre, csak egy, a jövőben meghatározásra kerülő törvényben vagy kormányrendeletben kerül kijelölésre, ugyanakkor Szakértői egyeztetések szerint alapvetően a következő hulladékkategóriák kerülhetnek az intézményi tevékenység körébe: 

• Csomagolás;
• Elektromos és elektronikus berendezés;
• Akkumulátor;
• Gumiabroncs;
• Gépjármű;
• Sütőolaj,
• Textil és
• az egyszer használatos műanyag termékek" 

Az állami szakértők idézett hulladékkörre vonatkozó véleményének megfelelő jogszabályokat adott ki a MEKH is. A Ht. vonatkozó általános rendelkezései után az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozók és az önkormányzatok indokolt költségeinek meghatározására és szabályozására, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásáért szedhető díjakkal kapcsolatos díjjavaslat elkészítésére vonatkozó alapelvekről és keretszabályokról szóló 16/2022. (XII.21.) MEKH rendelet értelmezte az állami hulladékgazdálkodási közfeladat alrendszereit. 

A MEKH rendelet 3. § (1) 2. pontja szerint:

„hulladékgazdálkodási alrendszer:

a) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységi alrendszer,

b) hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység alá tartozó alrendszer, ezen belül:

ba) gazdálkodó szervezetek intézményi alrendszer: az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékával kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység,

bb) kiterjesztett gyártói felelősségi intézményi alrendszer: a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekkel és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak ellátása,

bc) köztisztasági intézményi alrendszer: a közterületi köztisztasági önkormányzati közfeladattal összefüggésben keletkezett hulladékkal kapcsolatos, állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében végzett tevékenység,

bd) kötelező visszaváltási díjas intézményi alrendszer: a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékekkel és e termékekből származó hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység, továbbá a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetése érdekében végzett tevékenység;” 

A MEKH a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatástól elkülönülve, az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékával kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység alatt általánosan nem értelmezi a természetes személyektől történő hulladékátvételt, a szükségszerűen telephely fenntartással, tárolással, szállítással és kereskedelemmel is járó hulladékfelvásárlást; így a MEKH nem értelmezi az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió tárgyi hatálya alatt a Fémtörvény alapján folytatott, a természetes személyeknél keletkező fémhulladékok átvételét, a természetes személyek fémhulladékának a felvásárlását sem. Ez teljes mértékben megfelel a I/2105/2020 számú AB döntésnek, illetve azt követően a 2021. évi II. törvénynek, hiszen a jogalkotó a természetes személyek tekintetében semmiféle kompenzációs kötelezettséget nem írt elő a Koncesszor számára, amiből következően a természetes személyek értéket képviselő, s általuk értékesített hulladékai nem esnek és az AB határozat alapján alkotmányosan nem is eshetnek a koncessziós szabályozás hatálya alá.

A MEKH ténylegesen az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékával kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységet a gazdálkodó szervezetek kapcsán értelmezi, a 2021. évi II. törvény is csupán a gazdálkodó szervezetek részére ír elő kompenzációs kötelezettséget a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékaikkal összefüggésben. Ebből következően, az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió vonatkozásában különböző díjmeghatározási, díjjavaslattételi és díjfelügyeleti jogalkalmazói, valamint jogalkotói hatáskört is gyakorló MEKH szerint a természetes személyek értéket képviselő fémhulladékainak az átvétele, felvásárlása,  mint a Fémtörvény alapján végzett  hulladékgazdálkodási tevékenység általánosan nem tartozik a hulladékgazdálkodási koncesszióhoz, így ezen tevékenységgel érintett hulladékok sem tartozhatnak a koncesszióhoz.

A MEKH rendelet értelmezése alapján a természetes személyek azon fémhulladékai tartoznak a koncesszióhoz, melyeket a kötelező visszaváltási díjas intézményi alrendszerben gyűjtenek majd (italcsomagolások gyűjtése), valamint azok, melyek a hulladékgazdálkodási koncessziós közszolgáltatási résztevékenységi rendszerhez tartoznak majd (települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében jelenleg kizárólagos joggal gyűjtött fémhulladékok).

Külön kiemelendő, hogy a MEKH elnökének 4/2023. (IV. 6.) MEKH rendelete a koncesszori alvállalkozók indokolt költségei mértékének megállapításáról az 1., „A koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek mértéke hulladékgazdálkodási alrendszerekhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási tevékenységenként” meghatározó mellékletében is a vonatkozó intézményi alrendszert a gazdálkodó szervezetekre értelmezi, a gazdálkodó szervezetek részére végzett koncessziós tevékenységek kapcsán állapít meg indokolt költségeket a koncesszori alvállalkozók kapcsán. 

Ugyancsak szeretnénk megjegyezni, hogy a tárgyaltokon felül, a koncesszió tekintetében kiírt koncessziós hirdetmény, illetve eredetileg a Ht., valamint a Ht. vonatkozó rendelkezései szerint az OHT 2021-2027 alapján is levezethető, hogy az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékával kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység tárgyi hatálya alá a fém italcsomagolások és a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a településeken elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött fémhulladékok tartoznak; így ismételten, a természetes személyek értéket képviselő fémhulladékainak az átvétele, felvásárlása,  mint a Fémtörvény alapján végzett  hulladékgazdálkodási tevékenység általánosan nem tartozott, s nem tartozik a hulladékgazdálkodási koncesszióhoz, így ezen tevékenységgel érintett hulladékok sem tartozhatnak a koncesszióhoz. 

Összefoglalva, sem a jogszabályokból, sem pedig a koncessziós kiírásból nem vezethető le a természetes személyek által értékesített fémhulladékok államosítása és koncesszióba adása.

II. Részletes Észrevételek 

II.1. Van olyan tagvállalatunk, amelyik a Korm. rendelet tervezetének a „Hatásvizsgálati lapját” egyenesen felháborítónak tartja a következő megállapítás miatt:  

 „A hulladékgazdálkodás új rendszerének elindulásával az újrahasznosítás mértéke növekszik, a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége csökken, így pozitív társadalmi hatás keletkezik.”

Ezzel szemben a fémhulladékok esetében általában:

• nincsenek újrahasznosítási problémák, nincs az EU-s célértékek tekintetében lemaradás;
• a fémhulladékok majdnem 100%-a pozitív értékkel rendelkezik, ezért az újrahasznosításuk nem kérdéses, évtizedek óta kiválóan működik piaci alapokon, és - az Al doboz kivételével, ami esetében egyetértünk a bevezetésre váró betétdíj rendszerrel - nem „kerülnek lerakásra”.
• „pozitív társadalmi hatás” kapcsán is a felháborító jelzőt használták, mivel (itt idéznénk az egyik észrevételezőt) „ezekkel a rendelkezésekkel éppen elveszik a magántulajdont, bezáratnak cégeket, munkahelyeket csökkentenek, monopol helyzetet teremtenek, és sokkal több pénzt kasszálnak be gyártócégektől megfelelő szolgáltatás növekedés nélkül.”

„Nemhogy nem indokolt ennek a kormányrendeletnek a módosítása, hanem:

• súlyos anyagi veszteségeket okoz a piaci szereplőknek;
• drasztikusan csökkenti a piaci szereplők számát, ezért az intézkedés a foglalkoztatás csökkentéséhez járul hozzá, nem a növekedéséhez;
• rendkívül jelentős adminisztratív terheket ró minden érintett félre: piaci szereplőkre, közigazgatási szereplőkre, lakossági és egyéb nem piaci szereplőkre.” 

II.2. A 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészülne ki:

„(1c) A fémkereskedelmi engedélyesnek a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet a fémkereskedelmi engedély módosítása iránti kérelem adattartalmával együtt kell benyújtani.”

Ezzel összefüggésben a Fémtörvény kiegészítését javasoljuk, pontosítva, hogy mely esetben szükséges a koncesszori fémkereskedelmi engedély megléte.

II.3. A tervezet 4. § (1) bekezdése alapján a 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tevékenységi biztosíték összege – a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – fémkereskedő esetén telephelyenként 5 millió forint, koncesszori fémkereskedő esetén telephelyenként 2,5 millió forint. A több telephellyel rendelkező fémkereskedőnek, illetve koncesszori fémkereskedőnek a tevékenységi biztosítékot legfeljebb 25 millió forint összegben kell nyújtania. A biztosítéki összeg számításakor a fémkereskedő és a koncesszori fémkereskedő telephelyek együttes számát kell figyelembe venni. A telephely fenntartása nélkül folytatható fémkereskedelmi, valamint koncesszori fémkereskedelmi tevékenység esetében a biztosíték összege 10 millió forint.”

A piaci fémkereskedő és a koncesszori fémkereskedő eltérő tevékenységi biztosítékát alaptalan diszkriminációnak vélik tagvállalataink.

II.4. A módosítás 5. §-a szerint a 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A hulladékgazdálkodási koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tekintetében kifizetett ellenérték vonatkozásában legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap második munkanapjáig a 15. melléklet szerinti adattartamú adatszolgáltatást teljesít a NAV illetékes vármegyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága részére.”

Ezt a rendelkezést tagvállalataink újra a szabadpiaci fémkereskedők kárára diszkriminatívnak tartják, hiszen a szabadpiacon naponta kell a NAV-nak a magánszemélyek részére kifizetett ellenértéket jelenteni (napi jelentés). 

II.5.1. A 6. paragrafus alapján a 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha ugyanazon a helyrajzi számon fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységre engedélyezett telephely és koncesszori fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységre engedélyezett telephely is található, a vázlatrajzon az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelőn egyértelműen elkülönítve és beazonosítva kell jelölni az egyes engedélyköteles tevékenységekhez kapcsolódó tárolóhelyiségeket és tárolóhelyeket.”

Több tagvállalatunk nem tartja reálisan megvalósíthatónak az előírt módon elkülönítve tárolást.

II.5.2. A 6. § „(2) A 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A fémkereskedő a vegyes fémként nyilvántartásba vett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (3) bekezdés szerinti szétválogatása során azonosított, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határidő leteltét követő ötödik naptári napig – a fémkereskedelmi hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – átadja koncesszori fémkereskedőnek vagy áttárolja a koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező telephelyére.”

Egyértelműen kérjük, hogy a kérdéses anyagokat a MOHU alvállalkozói szállítsák el. A piaci szolgáltatók nem vállalják a MOHU alvállalkozói részére történő elszállítást. Emellett kérjük pontosan meghatározni, hogy a „fémkereskedelmi hatóság egyidejű tájékoztatása” milyen módon, hogyan valósítható meg. 

II.6. A módosítás tervezetének a 12. §-a szerint: „Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.” 

Tagvállalataink kezdeményezésére az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy miről szól a hivatkozott EK irányelv, mivel álláspontjuk szerint a véleményezett jogszabály tervezete nem felel meg a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek. 

2006/123/EK összefoglaló: Az EU szolgáltatási irányelve (europa.eu) 

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja a szolgáltatások kereskedelmének útjában álló akadályok felszámolása az EU-ban, mégpedig a következők révén:

—	a szolgáltatókat érintő közigazgatási eljárások egyszerűsítése;

—	a szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók és vállalkozások jogainak erősítése; valamint

—	az uniós országok közötti együttműködés fokozása.

 FŐBB PONTOK…

—	a szolgáltatásokhoz való hozzáférést érintő valamennyi engedélyezési rendszer felülvizsgálata és egyszerűsítése;

—

az uniós országok arra való kötelezése, hogy felszámolják a – például az állampolgárságra vagy a lakóhelyre vonatkozó – megkülönböztető jellegű követelményeiket, valamint a korlátozó követelményeiket, így például a piaci igények felmérésére irányuló vizsgálatot, amely megköveteli a vállalkozásoktól annak bizonyítását, hogy az általuk nyújtott szolgáltatásra igény van.

Ehhez hasonló garanciákat biztosítanak a szolgáltatások igénybevevőinek (fogyasztók vagy vállalkozások) jogai tekintetében az egységes piacba fektetett bizalmuk erősítése céljából. Az uniós országokat ennélfogva a következőkre kérik fel:

—	másik uniós országban letelepedett szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevevőit érintő akadályok – például engedély megszerzésére irányuló kötelezettségek – felszámolása;

—	az igénybevevő állampolgárságán vagy lakóhelyén alapuló megkülönböztető jellegű követelmények megszüntetése;

—	általános tájékoztatás és segítségnyújtás biztosítása a jogi követelményekkel – különösen a fogyasztóvédelmi szabályokkal –, valamint a többi uniós országban alkalmazandó jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatban.

A szolgáltatási irányelvet 2009. december 28-ig kellett az uniós országok nemzeti jogszabályaiba átültetni. Az Európai Bizottság 2012-ben elfogadta a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló közleményt. E közlemény:

—	számot vet az uniós országok által a szolgáltatások egységes piacának útjában álló indokolatlan akadályok felszámolása terén elért eredményekről;

—	meghatározza az eleddig meg nem szüntetett – a lakóhelyre vonatkozó követelményekhez vagy a piaci igények felmérésére irányuló vizsgálatokhoz hasonló – korlátozásokat; valamint

—	javaslatot tesz a szolgáltatások egységes piaca működésének javítására irányuló intézkedésekre.

II.7. A módosítási javaslat nem tartalmazza egyértelműen, hogy a koncessziós társaság alvállalkozójával leszerződött alvállalkozónak kell-e koncesszori fémkereskedelmi engedély.

II.8.1.  A 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 31. és 32. ponttal egészülne ki: „31. a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező személygépkocsi (M1 kategória), a legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel bíró tehergépkocsi (N1 kategória), valamint a háromkerekű gépjármű, kivéve a motoros tricikli (ideértve ezek alkatrészeit és anyagait) fémhulladéka 32. katalizátor”

A tervezett kiegészítéssel összefüggésben visszautalnánk az I.1. észrevételünkben foglaltakra, azaz, hogy továbbra is szabadpiaci körülmények között gyűjthető az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió hatálybalépését követően minden olyan gépjárműalkatrész, alkotóelem, illetve gépjárműből származó anyag, amely még a gépjármű használata, életciklusa (ideértve például a gépjárművek karbantartását, szervízelését) során kerül kiszerelésre a gépjárművekből.

II.8.2. A rendelettervezet „érzékeny” FAJ kód alatt behozza az alábbi fémtartalmú hulladékokat a rendelet 1. sz. mellékletébe.

„31. a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező személygépkocsi (M1kategória), a legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel bíró tehergépkocsi (N1 kategória), valamint a h0áromkerekű gépjármű, kivéve a motoros tricikli (ideértve ezek alkatrészeit és anyagait) fémhulladéka

32. katalizátor”

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény az alábbi célokkal született: 

„Az Országgyűlés a jelentős gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások biztonságát, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető fémlopások és illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme érdekében a következő törvényt alkotja”

Nem értünk egyet a jogalkotó azon szándékával, hogy a Fémtörvényt, annak szigorú érzékeny FAJ szabályázását a fenti célokkal szemben a koncessziós szabályozás és a Koncesszor érdekeinek érvényesítésére használja fel.

Nyitottak vagyunk egyes alkatrész-kategóriákról egyeztetni, amelyek érinthetik az illegális kereskedelmet, mint például a katalizátor hulladékok, de általánosságban az M1, N1 jármű-alkatrészeket érzékeny FAJ szerint minősíteni szembe megy a jogszabály elveivel.

Álláspontunk szerint az autóbontók, autószervizek és akár magánszemélyek is jogszerűen, tipikus módon vannak birtokában és tulajdonában ilyen hulladékoknak. A hatóság feladata, hogy amennyiben valaki jogszabályba ütköző módon bontja, kezeli a járművet, akkor fellépjenek vele szemben. 

Véleményünk szerint valamennyi M1, N1 hulladékká vált jármű és alkatrész érzékeny FAJ alá sorolása meg fogja bénítani ezen anyagok kereskedelmét, és vélhetően illegális módon külföldre fognak ezek a hulladékok távozni használt alkatrészként, vagy egyéb módon. Kérjük, hogy az érzékeny FAJ minősítést valóban a veszélyeztett alkatrész típusokra korlátozza a jogalkotó. 

II.8.3. A tervezet 1. melléklete a .../2023. (…) Korm. rendelethez (zölddel jelöltük az ún. érzékeny FAJ kódokat, sárgával a kiegészítéseket, változásokat)

1. A 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 31. és 32. ponttal egészülne ki.  

1. akkumulátor

2. csatornafedél, csatornarács, vízelvezető csatorna elemek fémhulladéka

3. csőszerelvény fémhulladék

4. csövek, rudak fémhulladék

5. egyéb ipari fémhulladék

6. egyéb

7. ipari elektronikai berendezés, villanyoszlop fémhulladék, trafóházak, elektromos betápláló transzformátor, elosztó szekrények

8. emléktábla fémhulladék

9. építőipar fémhulladéka

10. építőipar segédeszközeinek fémhulladéka (állványrendszer, zsalurendszer)

11. forgács fémhulladék

12. gépjármű/haszongépjármű, egyéb közlekedési eszköz (pl. kerékpár) bontási fémhulladéka (gépjármű alkatrész, gépalkatrész, mezőgazdasági berendezések alkatrésze)

- kivéve a 31-es FAJ esetén. Ha a 31 FAJ alá sorolandó a gépjármű és haszongépjármű, úgy azt oda kell bevételezni, érzékeny FAJ-on.

13. háztartási fémhulladékok

14. ipari és mezőgazdasági vízépítési berendezések és alkatrészek, zsilipek, árvízvédelmi berendezések és alkatrészei, földgáz építési vezeték, berendezés és alkatrész fémhulladéka

15. huzal fémhulladék

16. irodai fémhulladék

17. ipari eredetű kábel fémhulladék, ólomkábelről lebontott ólomköpeny fémhulladék, légkábeltartó acélsodrony fémhulladék, nagyfeszültségű kábel fémhulladék (háztartási és irodai gépekből származó kábelhulladékok kivételével)

18. közlekedési műtárgy fémhulladéka (híd, hídkorlát, felüljáró)

19. elektromos és elektronikai eszközök fémhulladéka

20. vasúti alkatrészek (sín, síncsavar, kapcsolószerek, váltó), vasúti berendezések fémhulladéka, azok alkatrészeinek fémhulladéka

21. szobor/műtárgy (öntvény/szerelt) fémhulladék, kegyeleti dísztárgy fémhulladéka

22. tűzcsapok, tűzcsapszerelvények

23. telekommunikációs szolgáltatók eszközeinek, berendezéseinek fémhulladéka (pl. antennák, távközlési berendezések, távközlési aknafedél)

24. bálázott, préselt fémhulladék

25. aprított fémhulladék

26. kerítéselem, kerítés drótháló

27. konténerek

28. közlekedési tábla

29. ^*  csomagolási vashulladék

30. ^*  csomagolási alumínium hulladék

„31. a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező személygépkocsi (M1 kategória), a legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel bíró tehergépkocsi (N1 kategória), valamint a háromkerekű gépjármű, kivéve a motoros tricikli (ideértve ezek alkatrészeit és anyagait) fémhulladéka

32. katalizátor” 

Amennyiben a 31. sz. felismerésre alkalmas jellemző a Fémtörvény 3. §. (6), vagy (7) bekezdésének hatálya alá esik, úgy minden egyes jármű, járművet, illetve annak fémhulladékát tartalmazó szállítmány bejelentés köteles. Kérdésként merül fel, hogy mennyiben várható el magánszemélyektől, meghatalmazottaktól a tömeges bejelentés, illetve azok jelentős többlet adminisztrációval járhatnak mind a jóváhagyó fémkereskedelmi hatóság, mind az átadó, mind az átvevő részére.

Több esetben az ilyen adminisztrációt végző személy nem rendelkezik megfelelő regisztrációval a bejelentésre. E két felismerésre alkalmas jellemző a gyakorlati tapasztalatok alapján nagyságrendekkel több bejelentést tesz indokolttá, mint a többi jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag. 

Felmerül a kérdés, amennyiben magánszemély meghatalmazott jár el egy gépjármű átadás-átvétel során, úgy a bejelentés során mely személynek kell a bejelentést megtennie? A jármű tulajdonosának, vagy a meghatalmazott személynek, aki jelen lesz az átadáskor. A bejelentés alapvetően a „bejelentőt” kéri nevesíteni, aki jellemzően a hulladék tulajdonosa. 

Fentiek alapján feltételezhető, hogy a járművet kizárólag annak tulajdonosa adhatja át, amennyiben maga előzetesen regisztrált. 

Felülvizsgálatot igényelne, hogy legalább a 31. felölésű fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak az átadása-átvétele kiváltható-e egyszerűsített bejelentéssel, vagy ellenőrizhető-e ezen hulladékkör más módon a hatóság által?

II.9. Az 5. és 6. mellékletek szövege a 31. felismerésre alkalmas jellemzőt tekintve nem azonos, összehangolás szükséges. Az 5. és 6. számú melléklet nem terjed ki minden lehetséges eseményre, csak azok egy részére, ugyanakkor azok tekintetében is túl bonyolult. Egyszerűsítést javaslunk a nyilatkozattétel tekintetében annyiban, hogy elegendő a „hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett/állami hulladékgazdálkodási közfeladattal nem érintett hulladéknak minősül” jelölés, míg az anyag besorolását maga a felismerésre alkalmas jellemző, illetve a hulladék megnevezése jelzi.

II.10. 4. melléklet a .../2023. (…) Korm. rendelethez

1. A 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 5. melléklet II.2. pont 2.1.11. alpont helyébe a következő rendelkezés lép és a II.2. pont a következő 2.1.12. alponttal egészül ki:

„2.1.11. bevételezés átmeneti időszakból

Kérdésként merült fel, hogy ide értendőek az átmeneti időszakban átvett, koncesszió hatálya alá tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok, azaz külön tárolt anyagok összesített mennyisége?

2.1.12. növekedés összesen”

2. A 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 5. melléklet II.2. pont 2.2.10. alpont helyébe a következő rendelkezés lép és a II.2. pont a következő 2.2.11. alponttal egészül ki:

„2.2.10. kiadás átmeneti időszakból

Kérdésként merült fel, hogy ide értendő az átmeneti időszakban átvett, koncesszió hatálya alá tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok összesített mennyisége?

2.1.11. csökkenés összesen”

II.11. A tervezett 5. mellékletben a jogalkotó nem vette figyelembe, hogy az I.1. általános észrevételünknek megfelelően például nem koncessziós járműalkatrész hulladék kategória, illetve nem koncessziós E+E berendezésből származó hulladék kategória (I.2.) is lehetséges. Ennek megfelelően kérjük a melléklet átalakítását (minimálisan) a következőképpen:

5. melléklet a .../2023. (…) Korm. rendelethez

1. A 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 6. melléklete a következő 5a. ponttal egészül ki:

„5a. Az átadó nyilatkozata: Alulírott, kijelentem, hogy a fentiek szerinti átadásra felkínált

fémkereskedelmi anyag a saját tulajdonomat képezi és a hulladékról szóló törvény szerinti állami

hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett/ hulladékgazdálkodási közfeladattal nem érintett

hulladéknak minősül.

A fémkereskedelmi anyagnak a fenti kijelentéssel összhangban álló besorolását az alábbi listában a megfelelő kategóriánál „X” jelzéssel szükséges feltüntetni.

 Építési- bontási hulladék

 A kiterjesztett gyártó felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékán kívüli

gyártásközi hulladék

 Hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett elektromos, elektronikus berendezések hulladéka

+ Hulladékgazdálkodási közfeladattal NEM érintett elektromos, elektronikus berendezések vagy alkatrészek hulladéka

 Elem, akkumulátor hulladék

 A gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező személygépkocsi (M1

kategória), a legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel bíró tehergépkocsi (N1 kategória), valamint a háromkerekű gépjármű, kivéve a motoros tricikli (ideértve ezek alkatrészeit - így különösen az abból származó elemet, akkumulátort - és anyagait) és az abból származó hulladék

 Egyéb gépjárműbontásból származó hulladék

+ Hulladékgazdálkodási közfeladattal NEM érintett, bármely járműkategória javításából, szervizeléséből, karbantartásából származó hulladék

 Csomagolási hulladék

 Elkülönítetten gyűjtött intézményi hulladék

 Egyéb a fentiek alá nem sorolható hulladék”

A fentieken túl meg szeretnénk jegyezni, hogy a 5. melléklet a .../2023. (…) Korm. rendelethez és a 6. melléklet a .../2023. (…) Korm. rendelethez nem felel meg pontosan a 31. jelölésű felismerésre alkalmas jellemzőnek, így a nyilatkozat szövege pontatlan.

Tisztelettel kérjük észrevételeink és javaslataink megfontolását, megvalósítását!

Budapest, 2023.06.27.

Tisztelettel,

Dr. Borosnyay Zoltán, LL.M.

ügyvezető igazgató

Mellékletek: 2 darab

1. sz. melléklet

2. sz. melléklet 

3. sz. melléklet (aláírt változat)

^[1] Úgy gondoljuk, hogy például a 6. §-ban a jogalkotó jogellenes megközelítést alkalmaz, és veszélyes precedenst teremt a felbérelhető, anyagilag érdekelt állami fegyveres „magánhatóság”, „magánhadsereg” intézményének bevezetésével. A rendelkezés jogi és erkölcsi szempontból is problémás, ezen felül nem illeszthető be az államigazgatás rendszerébe sem. A NAV a fémhulladék gazdálkodási tevékenység ellenőrzésére az előírás nélküli is jogosult. Kapcsolódó ellenőrzéseket végeznek egyéb szakhatóságok, illetve a hulladékgazdálkodási hatóság is. Felhívjuk a figyelmet, hogy a települési fémhulladékok nem tartoznak az EPR rendszer hatálya alá, ezért ezek ellenőrzése az EPR befizetésekből nem valósulhat meg.  Véleményünk szerint a rendelkezés több tekintetben sem állja meg a jogállamiság próbáját, ezért kérjük a rendelkezés törlését!