Alapító okirat

pdf változat

 

A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének

módosított és egységes szerkezetű

ALAPSZABÁLYA

( a módosítás vastagítva)

  1. május 9.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Szövetség neve, jellege, székhelye, képviselete

  • Az Szövetség neve: Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége
  • Rövidített neve: HOSZ
  • Angol neve: Hungarian Waste Management Federation
  • Jellege: A szövetség jogi személyiséggel rendelkező, országos jellegű közhasznú civil szervezet. Ennek megfelelően:
  • vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 
  • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában létesítő okiratban meghatározott tevékenységére, illetve a közhasznú tevékenységére fordítja.
  • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és azoktól támogatást nem is fogad el. Országgyűlési és önkormányzati képviselőt nem állít és nem támogat. 
  • nem szolgálhat semmilyen pártpolitikai vagy nemzet fölötti gazdasági érdeket, illetőleg nem törekedhet a jogalkotás befolyásolására semmilyen pártpolitikai érdek képviseletében, sem propaganda útján, sem egyéb módon. 
  • A szövetség célja és tevékenysége megfelel a 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott közhasznúsági feltételeknek.
  • a Szövetség közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat végzi:
  • környezetvédelem, ezen belül kiemelten a hulladékgazdálkodás
  • környezetvédelmi szakmai oktatás, továbbképzés
  • környezetvédelmi és gazdasági tudományos-szakmai kutatás
  • nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
  • Székhelye: 1088 Budapest, Vas utca 12. II/2.
  • Képviselete: a Szövetséget a mindenkori elnök és az ügyvezető igazgató önállóan képviseli. Az önálló képviseleti jog kiterjed a bankszámla feletti rendelkezési jogra is.

II.

A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE

A Szövetség célja a környezetvédelemmel és ezen belül kiemelten a hulladékgazdálkodással kapcsolatos: 

  • előnyös társadalmi szemlélet formálása,
  • szakmai és gazdasági tudományos-szakmai kutatások, azok publikálása
  • közreműködés a szabályozórendszer eurokonform kialakításában, bevezetésében, tesztelésében és továbbfejlesztésében,
  • oktatási, továbbképzési rendszer kialakítása, működtetése,
  • össztársadalmi, területi, szakmai információs bázis kialakítása,
  • társadalmi és szakmai érdekek kölcsönös közvetítése.
    • A Szövetség céljának megvalósítása érdekében:
  • hulladékfeldolgozás teljes folyamatára vonatkozóan (begyűjtéstől a másodnyersanyagok értékesítéséig) képviseli a szakma közgazdasági és jogi érdekeit országos szinten;
  • együttműködik a Szövetség céljaihoz kapcsolódó tevékenységet folytató szervezetekkel, intézményekkel, kamarákkal, belföldön és külföldön,
  • beléphet bel- és külföldi, vagy nemzetközi Szövetségbe, társaságba, szövetségbe;
  • alapítványt hozhat létre;
  • rendszeresen meghívásos, vagy nyílt fórumokat tart a hulladékgazdálkodással foglalkozó, vagy a téma iránt érdeklődők számára;
  • folyamatosan korszerű szakmai ismereteket biztosít tagjai és a jelen alapszabályban meghatározott módon kívülállók részére is;
  • a sajtó útján és saját szerkesztésű kiadványaival rendszeresen tájékozatja tagjait és a társadalmi környezetet a szakmai kutatások eredményeiről;
  • felkérésre, vagy öntevékenyen részt vesz a szabályozórendszer kialakításában, ennek érdekében a lehető legszélesebb körben bevonja a tevékenységhez hasonló jellegű társadalmi és/ vagy közhasznú szervezeteket;
  • elősegíti az Európai Unió normarendszereinek megismertetését, tanfolyamokat, szakmai tanulmányutakat szervez;
  • elősegíti a Szövetség célja szerinti környezetvédelmi és közgazdasági tudományos kutatásokat, ismerteti azok eredményét;
  • a célja és tevékenysége szerinti kiállításokat szervez, és részt vesz kiállításokon;
  • akcióival lehetőségeihez mérten hozzájárul a felnövekvő nemzedék környezetvédelmi tudatformálásához;
    • A Szövetség közhasznú tevékenységeit az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
  • A környezetvédelem területén

1.1.         Magyarország Alaptörvénye XX. cikkének (1) és (2) bekezdéséhez kapcsolódóan:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

A Szövetség az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az államot terhelő környezetvédelmi feladatok ellátásában céljai szerint részt kíván vállalni.

  • A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.tv. 1. - 12., továbbá  a 37-38 és 46. §-aihoz kapcsolódóan:
  • közreműködés a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket megteremésében, az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésében és elősegítésében;
  • közreműködés a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésében, károsodásának megelőzésében, a károsodott környezet javításában, helyreállításában;
  • részvétel  a természeti erőforrások megőrzésében, fenntartásában, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodásában
  • részvétel a  a nemzetközi környezetvédelmi együttműködésben
  • segítség nyújtása az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatainak ellátásához;
  • hozzájárulás  a környezetvédelem intézményrendszerének kialakításához, illetve fejlesztéséhez;
  • A szakmai oktatás és továbbképzés területén:

2.1.          Magyarország Alaptörvénye X. cikkének (1) bekezdéséhez kapcsolódóan:

  1. cikk

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

A Szövetség az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az államot terhelő oktatási feladatok ellátásában céljai szerint részt kíván vállalni összhangban a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII tv. preambulumában foglaltak  szerint annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson.

Ennek érdekében a Szövetség felnőtt szakmai oktatási intézményt alapított és működtet, továbbá szakmai nyelvi oktatást szervez.

  • A szakmai tudományos és gazdasági kutatás területén:

3.1.          Magyarország Alaptörvénye X. cikkének (1) bekezdéséhez kapcsolódóan:

  1. cikk

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

3.2.          A tudományos  kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. 4. és  5. §-aiban  meghatározott kormányzati feladatokhoz kapcsolódóan.

A Szövetség az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően az kormány a kutatás-fejlesztéssel valamint a technológiai innovációval összefüggő terhelő feladatok ellátásában céljai szerint részt kíván vállalni. Ennek érdekében a Szövetség részt vesz a hazai és a nemzetközi környezetvédelmi-hulladékgazdálkodási szakmai szervezetek ilyen irányú munkájában, az elért eredményeket szakmai konferenciákon, kiadványokban, kiállításokon publikálja és közkinccsé teszi.

A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból tagságán kívül más is részesülhet a jelen Alapszabályban foglalt rendelkezések szerint.

III.

  • A SZÖVETSÉG tagjai
  • A Szövetség tagjai:

1.) Szavazati joggal rendelkező tagok

  • Bejegyzett belföldi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező, a hulladékgazdálkodás területén működő magyar és külföldi gazdálkodó szervezetek, és egyéb jogi személyek, ideértve az egyéni vállalkozót;
  • A Szövetséghez bárki csatlakozhat az 1.1. pontban felsorolt személyek közül, feltéve, ha elfogadja a Szövetség alapszabályát, és az Etikai kódexet, vállalja a tagdíj fizetését, részt kíván venni a Szövetség munkájában, és ezt a két, szavazati joggal rendelkező tag ajánlását tartalmazó belépési nyilatkozat aláírásával megerősíti.
  • 3. A tagsági viszony keletkezéséhez a Szövetség Elnökségének a Belépési szándéknyilatkozatot jóváhagyó határozata és az első havi tagdíj megfizetése szükséges. Az 1.1. pont szerinti személyek Belépési szándéknyilatkozata két HOSZ tagvállalat ajánlásával együtt érvényes.
  • Egy évig nem lehet tag, akit a Szövetség tagjai sorából az Etikai kódex megsértése miatt jogerősen kizártak, vagy tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt az Elnökség törölt.
  • Úgyszintén nem lehet tag egy évig az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, megbízottja olyan tagnak volt vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, megbízottja, illetve ezen tagban 25 %-ot meghaladó részesedéssel rendelkezett, amely tag tagsági viszonya törléssel vagy kizárással szűnt meg.
  • Az egy éves határidőt a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől, törlés esetén a törlésről szóló értesítés kézhezvételétől kell számítani.
  • A kizáró okok fennállásáról a kérelmezőnek a belépési nyilatkozatban kell nyilatkoznia. Valótlan tartalmú nyilatkozat kizárási oknak minősül.
    • ) Szavazati joggal nem rendelkező tiszteletbeli tag
      • Tiszteletbeli tag lehet mindazon magánszemély, aki a Szövetség munkáját kiemelkedő módon segíti, akit az Elnökség erre felkér és ezen felkérés alapján a tiszteletbeli tagságot elfogadja. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik, és tisztségre sem választható.
    • A tagok jogai
    • ) A szavazati joggal rendelkező tag:
  • részt vehet a Szövetség tevékenységében, annak rendezvényein,
  • részt vehet a Szövetség szerveinek, valamint a szakmai szervezetek küldötteinek megválasztásában,
  • a Szövetség bármely szervébe, bármilyen tisztségébe és küldöttnek megválasztható, feltéve, ha legalább 3 hónapja már tagja a Szövetségnek
  • részt vehet a szakosztályok tevékenységében, kezdeményezheti szakosztályok létrehozását
  • igénybe veheti a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokat és kedvezményeket, szükség esetén külön megállapodással,
  • tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség vagy egyes szervezetei, illetve a tisztségviselők tevékenységével kapcsolatban,
  • kezdeményezheti a Szövetség céljának megvalósítása érdekében ad hoc bizottságok létrehozását, vagy bármilyen konferencia, tanfolyam vagy más programok megszervezését.
    • A gazdálkodó szervezeteket, – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – és más jogi személyeket a Szövetségben elsősorban törvényes képviselőjük jogosult képviselni azzal, hogy a képviseletre akár eseti, akár állandó jelleggel más személy is kijelölhető.
  • ) Tiszteletbeli tag:
  • tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség küldöttgyűlésein,
  • jogosult a Szövetség tevékenységéről rendszeres tájékoztatást kapni,
  • részt vehet a Szövetség munkájában és programjain.
    • A tagok kötelezettségei
  1. fejezet 1.2. szerinti Tagok a rájuk vonatkozó tagdíj megállapítása érdekében évente kötelezően megadják tárgyévet megelőző év árbevételét az éves egyszerűsített mérleg és eredménykimutatás tárgyév május 31. napjáig történő megküldésével.
  2. A szavazati joggal rendelkező tag kötelezettsége, hogy:
  • segítse a Szövetség céljai elérését szolgáló tevékenységet,
  • megnyilvánulásaiban tegyen eleget a jogi, erkölcsi, szakmai, etikai normáknak,
  • tartsa be a Szövetség alapszabályát és az Etikai kódexet,
  • határidőre tegyen eleget a tagdíjfizetési kötelezettségének.
    • A tagság megszŰnése
    • A tagság megszűnik:
  • kilépéssel,
  • törléssel (kizárással),
  • elhalálozással,
  • "tiszteletbeli tag" cím visszavonásával,
  • szervezet jogutód nélküli megszűnésével.
    • 1 Szavazati joggal rendelkező tag tagsági viszonya megszűnik:
  • az egyéni vállalkozó halálával vagy egyéni vállalkozása megszűnésével, illetve a gazdálkodó szervezet vagy jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
  • kilépéssel, ha a tag szándékát az Elnökségnek 60 nappal korábban írásban bejelentette; ebben az esetben a tagsági viszony a bejelentés hónapjának utolsó napjával szűnik ebben az esetben a tagsági viszony a 60 napos határidőt követő hó utolsó napjával szűnik meg.
  • kizárással
  • törléssel

Kizárható az a szavazati joggal rendelkező tag, aki a Szövetség etikai normáit, - ideértve a környezetvédelemre és a gazdálkodásra vonatkozó hatósági előírásokat is,-  szándékosan megszegi. A kizárási eljárást a Szövetség bármely, szavazati joggal rendelkező tagja kezdeményezheti írásban az Elnökségénél.  Az Elnökség a kezdeményezés hozzá történő beérkezését követő első ülésén köteles 3 tagú Etikai Bizottságot a Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjai közül választani. Nem lehet az Etikai Bizottság tagja az a tag, aki ellen a bejelentés érkezett kijelölni. Az Etikai Bizottság a megválasztását követő  15 napon belül elnököt választ, majd további 30 napon belül megvizsgálja a bejelentést. Amennyiben az Etikai Bizottság a bejelentést megalapozottnak tartja az eljárás alá vont tag egyidejű írásbeli értesítésével – mely tartalmazza az eljárás megindítására okot adó körülményt és sérelmezett magatartást is, -megindítja az eljárást, ellenkező esetben a bejelentő egyidejű írásbeli értesítésével megtagadja az eljárás megindítását.  Amennyiben az Etikai Bizottság megindítja az eljárást, további 30 napon belül köteles   az eljárás alá vont tagot ülésén meghallgatni, ahol lehetőséget kell adni a tagnak arra, hogy védekezését és álláspontját. Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha azon mindhárom tagja jelen van.  Az ülés időpontjáról az eljárás alá vont tagot legalább 8 nappal korábban írásban kell értesíteni azzal, hogy védekezését  és álláspontját írásban ezen határidőn belül is előterjesztheti. Amennyiben ülés megtartására kerül sor, úgy arról azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők személyét, és az elhangozottak rövid lényegét. Az eljárás alá vont tag kérésére szószerinti jegyzőkönyvet kell felvenni. A  jegyzőkönyvet 3 pld-ban kell elkészíteni és valamennyi jelenlévőnek alá kell írni. A jegyzőkönyv egy példányát az eljárás alá vont tagnak azonnal át kell adni. Az Etikai Bizottság működésének tárgyi és személyi feltételeiről a  Szövetség köteles gondoskodni.

Az Etikai Bizottság határozatát az eljárás alá vont tag meghallgatását vagy írásbeli védekezésé tartalmazó levelének kézhezvételét követő 15 napon belül ülésen,  2/3-os döntéssel hozza meg. Az Etikai bizottság döntései  következők lehetnek:

  • megszünteti az eljárást, vagy
  • javaslatot tesz az Elnökség részére a tag kizárására.

     Az Etikai Bizottság határozatát 8 napon belül köteles megindokolva az eljárás alá vont személynek és az Elnökségnek  megküldeni.

Az Elnökség az Etikai Bizottság kizárási javaslatról annak beérkezését követő első ülésén  dönt.   A kizárást kimondó döntés ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül lehet fellebbezéssel élni a szövetség soron következő küldöttgyűléséhez. A küldöttgyűlés döntéséig a tag nem gyakorolhatja tagsági jogait, és nem köteles tagsági kötelezettségeit teljesíteni.

Törölhető az a tag, aki tagdíjfizetési kötelezettségének több mint három hónapig nem tett eleget.  A törlésről az Elnökség dönt. A tag kérelmére indokolt esetben az Elnökség a hátralékos tagdíj megfizetésére halasztást adhat. A törlés időpontjáig a tag köteles tagdíjfizetési kötelezettségét teljesíteni, és jogosult a szövetség által nyújtott szolgáltatások igénybevételére.

  • 2 Tiszteletbeli tag tagsága megszűnik:
  • a magánszemély halálával,
  • az Elnökség visszavonásról szóló döntésével, ha a tag a tiszteletbeli tagságra utóbb méltatlanná vált.
    • A Szövetség szerveZETE
    • Küldöttgyűlés
    • /1/ A Szövetség döntéshozó szerve a tagok által 5 évre választott küldöttekből álló küldöttgyűlés. A Szövetség küldöttgyűlése 21 főből áll. A küldöttgyűlés ülései nyilvánosak.
    • /2/ A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik
  • a Szövetség alapszabályának jóváhagyása és módosítása,
  • A Szövetség Elnökének megválasztása, felmentése, visszahívása
  • az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése, visszahívása,
  • a tagdíj összegének megállapítása,
  • a szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
  • a közhasznúsági melléklet elfogadása
  • az előző évről szól számviteli beszámoló elfogadása
  • az etikai kódex megállapítása és módosítása,
  • a kizárt tag fellebbezésének elbírálása
  • állásfoglalás, döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály vagy hatályos jogszabályok a Küldöttgyűlés hatáskörébe utalnak.

/3/  A Küldöttgyűlés határozatait általában a jelenlévő és szavazati joggal rendelkező tagok szavazatainak egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve a jelen alapszabályban meghatározott eseteket. A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.  A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló küldöttgyűlési  döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

  • /4/ Az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak felmentése, visszahívása titkos szavazással történik.
  • /5/ Évente legalább egy alkalommal legkésőbb május 31-ig rendes Küldöttgyűlést kell tartani.
  • Rendkívüli Küldöttgyűlést kell tartani:
  • ha ezt a bíróság elrendeli,
  • ha a Szövetség Ellenőrző Bizottsága kezdeményezi,
  • ha a tagság 1/3-a ok és cél megjelöléssel írásban kéri.
  • ha az Ellenőrző bizottság létszáma a 3 fő alá csökken.

Az Elnökség  köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • a szövetség  vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • a szövetség  előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy a szövetség  céljainak elérése veszélybe került.
  • A fenti okok  alapján összehívott küldöttgyűlésen  a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség  megszüntetéséről dönteni.
    • /6/ A küldöttgyűlést az elnökség hívja össze. A küldötteket a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal írásbeli meghívóval kell értesíteni, s egyúttal közölni kell a napirendi pontokat is. A küldöttgyűlést Budapest közigazgatási területére lehet összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell a küldöttgyűlés helyét, idejét, napirendjét, és a határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés helyét, idejét, valamint a /7/ pontra történő figyelmeztetést.
    • A Küldöttgyűlésre tanácskozási joggal bárki, a Küldöttgyűlés napirendi pontjaiban érdekelt természetes vagy jogi személy meghívható.
    • A tanácskozási joggal résztvevő meghívottak körét a Szövetség elnöksége meghatározhatja.
    • Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait, továbbá az ügyvezető igazgatót akkor is kötelező meghívni, ha egyébként nem küldöttek.
    • / A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazatra jogosult tagok legalább kétharmada megjelent.
    • Amennyiben a küldöttgyűlés határozatképtelen, a megismételt küldöttgyűlést az eredeti küldöttgyűlés időpontját követő 15 napon belül kell megtartani, s mely megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
    • A határozatképtelenség miatti küldöttgyűlés időpontját a meghívóban közölni kell

8./ Határozathozatal ülés tartása nélkül

A küldöttgyűlés – a rendes küldöttgyűlést kivéve – ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az ilyen határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a küldöttek részére történő megküldésével kezdeményezi. A küldöttek számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során Ptk-nak és Civil tv-nek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely küldött az ülés megtartását kívánja, a Küldöttgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi küldött szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

9./  A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a szövetség  terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja vagy alapítója;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

-  aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

/10/ Amennyiben a küldöttgyűlés ülést tart, az ülést levezető elnökként a Szövetség Elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés  levezető elnöke a jelenlévő rangidő küldött. A levezető elnök megnyitja és bezárja a küldöttgyűlést, megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a jelenlévő küldöttek közül a jegyzőkönyvvezető a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyre, - szükség szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak személyére,vezeti az ülést, megadja  a szót, szavazásra bocsátja az egyes napirendeket, megállapítja a nyílt szavazás eredményét, és az ülést berekeszti.

/11/ A küldöttgyűlés határozatainak kihirdetésére  a testületi szervek határozatai nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók.

  • Küldöttválasztás
  • A küldötteket az alábbi szakmai szervezetek választják:
  • vashulladék és színesfémhulladék szakosztály                                                3 fő
  • papírhulladék szakosztály 3 fő
  • veszélyes hulladék szakosztály 1 fő
  • nagykereskedelmi klub 9 fő
  • műanyaghulladék szakosztály 3 fő
  • pernye- és bányameddő szakosztály 1 fő
  • elektronikai hulladék szakosztály 1 fő
  • erőforrás gazdálkodási szakosztály 1 fő

 

  • A rendes küldöttválasztó gyűléseket 5 évenként, az 5. évet lezáró mérleget és beszámolót elfogadó küldöttgyűlést követő 3 hónapon belül kell megtartani.
    • Rendkívüli küldöttválasztó gyűléseket kell tartani, amennyiben bármely ok miatt az egyes szakmai szervezetek által választott küldöttek száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy a jelen Alapszabálynak megfelelően új szakosztály alakul.
    • A rendkívüli küldöttválasztó gyűlést az ok bekövetkeztétől számított 6 hónapon belül kell megtartani.
  • A küldöttválasztó gyűléseket az elnökség az egyes szakmai szervezetek vezetőségével közösen hívja össze, a gyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal, írásban.
    • Amennyiben az egyes szakmai szervezeteknek bármely okból vezetősége nincsen, úgy a gyűlés összehívására kizárólagosan az elnökség köteles.
    • A küldöttválasztó gyűlés határozatképes, ha azon a szakmai szervezetek tagjainak legalább fele jelen van.
    • A küldötteket a gyűlés nyíltan, kétharmados többséggel választja meg, 5 évi időtartamra.
    • A rendkívüli gyűléseken megválasztott küldöttek mandátuma a rendes küldöttválasztó gyűléseken megválasztott küldöttek mandátumának lejártáig tart.
    • Amennyiben a jelen Alapszabálynak megfelelően új szakosztály alakul vagy szűnik meg, a küldötti létszám kiegészítésről vagy újraelosztásáról az Alapszabály megfelelő módosításával legkésőbb a következő küldöttgyűlésen gondoskodni kell. Az egyes szakosztályok által választható küldöttek létszámára – a szakosztály taglétszáma alapján – az Elnökség tesz javaslatot.
  • Szavazati joggal rendelkező tag csak egy szakmai szervezetben választható küldötté.
  • Megszűnik a küldött mandátuma:

- határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

- megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

- visszahívással;

- lemondással;

- a küldött halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

- a küldött cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

- a küldött-tel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A szakmai szervezet a küldöttet bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

 A küldött  megbízatásáról a szövetséghez  és a szakmai szervezethez, vagy a küldöttgyűléshez  intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 Ha a szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új küldött megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  • A küldött többször is újraválasztható.
  • A visszahívásról döntő gyűlést a szakmai szervezet vezetősége hívja össze, az elnökség vagy a szakmai szervezet tagjainak legalább fele pedig ezen gyűlés összehívását kezdeményezheti.
    • Amennyiben a kezdeményezéstől számított 30 napon belül a szakmai szervezet vezetősége a gyűlést nem hívja össze, vagy a szakmai szervezetnek nincsen vezetősége, úgy a gyűlést az azt kezdeményező elnökség, vagy a szakmai szervezet tagjainak legalább fele közvetlenül is összehívhatja.
  • A küldöttek évente egyszer kötelesek az őket megválasztó szakmai szervezetnek a Szövetség tevékenységéről beszámolni, általában a rendes küldöttgyűlést követő 3 hónapon belül.
    • Ezen túlmenően a szakmai szervezetek vezetősége vagy tagjai bármikor kezdeményezhetik a szakmai szervezetek által meghatározott működési szabályzat vagy munkaprogram szerint a küldöttek beszámoltatását.
  • Területi szervezetek
  • /1/ A Szövetség célkitűzéseinek minél jobb megvalósítása érdekében legalább 5 tag területi szervezetet alakíthat. A területi szervezet alakítását az elnökségnek be kell jelenteni. Egy tag több területi szervezetnek is tagja lehet.
  • /2/ A területi szervezetek tevékenységének irányítására vezetőséget választhatnak.
  • /3/ A területi szervezetek működésük főbb szabályait önállóan végzik, a jelen Alapszabályban meghatározott keretek és célkitűzések alapján.
  • Szakmai Szervezetek
  • A Szövetség keretében a tagok – legalább 5 tag részvételével szakosztályokat alakíthatnak. Amennyiben a szakosztály létszáma 5 fő alá csökken, és hat hónap alatt nem egészítik ki a létszámot 5 főre, a szakosztály megszűnik. A szakosztály megszűnésével megszűnik a szakosztály vezetőjének elnökségi tagsága, és szakosztály küldöttjének ezen tisztsége.
  • A szakosztály vezetője egyben tagjai az Elnökségnek is. Az egyes szakosztályok a következő létszámú vezetőt választják:
  • vashulladék és színesfémhulladék szakosztály 1 fő
  • papírhulladék szakosztály 2 fő 3 fő
  • veszélyes hulladék szakosztály 1 fő
  • nagykereskedelmi klub 3 fő
  • műanyaghulladék szakosztály 1 fő
  • pernye és bányameddő szakosztály 1 fő
  • elektronikai hulladék szakosztály 1 fő
  • erőforrás gazdálkodási szakosztály 1 fő

Egyebekben a szakosztályok saját döntésüknek megfelelő létszámú vezetőséget is választhatnak. A szakosztályok a vezetőt és a vezetőségi tagokat 3 évi határozott időtartamra választják.

  • Amennyiben két küldöttgyűlés között szakosztály szűnik meg, az Elnökség létszáma a megszűnő szakosztály vezető tagjainak létszámával csökken. Amennyiben két küldöttgyűlés között új szakosztály alakul, úgy az új szakosztály a következő küldöttgyűléséig maximum egy fő vezetőséget választhat, aki megválasztását követően automatikusan az Elnökség tagjává válik. A szakosztályok bármikor indítványozhatják az Alapszabálynak az egyes szakosztályok vezetősége tagjai létszámának növelését vagy csökkentését azzal, hogy minden szakosztálynak legalább egy fő vezetőségi tagja kell, hogy legyen.
  • A szakosztályok vezetőségi tagjává a szakosztályok belföldi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező, a hulladékgazdálkodás területén működő magyar és külföldi gazdálkodó szervezetek, és egyéb jogi személyek, -ideértve az egyéni vállalkozót-tulajdonosai, vezető tisztségviselői, vagy alkalmazottjai választhatók az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok szerint.  A vezetőségi tag feladatait személyesen köteles ellátni.

Összeférhetetlenségi szabályok

Ptk.3:22§ - a alapján

  • Vezetőségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • Nem lehet vezetőségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet vezetőségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezetőségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 Civil tv.39.§-a alapján

Három évig nem lehet a Szövetség  vezetőségi tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényszerint felfüggesztette vagy törölte.

 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

  • Bizottságok
  • /1/ Egyes feladatok ellátására állandó, illetve esetenként ideiglenes /ad hoc/ bizottságok alakíthatók. /Pl. Etikai Bizottság, Jelölő Bizottság /. Bizottságot a küldöttgyűlés, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, a területi és szakmai szervek is alakíthatnak.
  • /2/ Létrehozásuk, feladataik meghatározása, vezetőjük megbízása és felmentése a bizottságokat létrehozó szervek hatáskörébe tartozik.
  • /3/ Az eseti bizottságok működési rendjüket egyszerű szótöbbséggel saját maguk állapítják meg
  • Elnökség
  • /1/ Két Küldöttgyűlés között a Szövetség tevékenységét a minimum 5, maximum 11 főből álló Elnökség irányítja, mint ügyintéző testület. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
  • Az Elnökség tagjai:
  • a szakosztályok vezetői.

Amennyiben két küldöttgyűlés között a szakosztályok vezetői létszámában bármilyen ok miatt változás áll be, az Elnökség létszáma az 5-11 fő között automatikusan, az Alapszabály módosítása nélkül változik.

Az Elnökség tagjai:

  • Balatoni Henrik (an.: Könnyű Erzsébet) 1174 Budapest, Kölcsey utca 37.
  • Balika István (an.: Szőcs Lenke) 1141 Budapest, Komócsy utca 42.
  • Vámos György (an.: Winter Márta) 1025 Budapest, Sarolta utca 4.
  • Farkas József (an.: Rácz Irma) 3532 Miskolc, Újítók utca 13.
  • Galgóczi István (an: Fésüs Sarolta) 1114 Budapest, Ulászló utca 10.
  • Horváth Ferenc (an.: Szabó Terézia) 9029 Győr, Szt.László utca 75.
  • Makó Balázs (an.: Szlávik Erzsébet) 4721 Mikepércs, Jókai utca 22/A.
  • Olasz László (an.: Cseh Margit) 3837 Felsőgagy, Arany János utca 12.
  • Tekker Tamás (an: Herr Éva) 7635 Pécs, Cserfa utca6.
  • Toronyi Zoltán (an.: Belányi Erika) 2085 Pilisvörösvár, Áfonya utca 6392/2
  • Szlávik Mónika (an.: Budai Otília) 3529 Miskolc, Felsőruzsin krt.23.
  • Verő Zsolt (an.: Sviderszky Mária) 8096 Sukoró, Gyepes utca 26.
    • /2/ Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
  • a Küldöttgyűlés előkészítése, összehívása, a Szövetség éves, illetve időszakos programjának kidolgozása, megvalósításának megszervezése,
  • állandó és ad hoc bizottságok alakítása, feladataik meghatározása, a bizottságok vezetőinek megbízása, felmentése,
  • a munkaterv és költségvetés jóváhagyása,
  • döntés a tiszteletbeli tagságra történő felkérésről
  • döntés a tag kizárásáról és törléséről, a tiszteletbeli tagi cím visszavonásáról
  • a mérleg és eredmény-kimutatás, valamint a közhasznúsági melléklet küldöttgyűlés elé terjesztése,
  • azon szolgáltatások és juttatások körének és az értük járó ellenérték meghatározása, melyet a tagokon kívül kívülállók is igénybe vehetnek.
  • munkáltatói jogkör gyakorlása az ügyvezető igazgató felett azzal, hogy az Elnökség ebbéli képviseletére a mindenkori elnök jogosult és köteles
  • az Etikai kódex betartásának figyelemmel kísérése.
    • /3/ Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 3 havonta tartja. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és az ügyvezető igazgatót az elnökségi ülésre meg kell hívni.
    • /4/ Az Elnökség üléseit az elnök vagy az ügyvezető igazgató hívja össze, írásbeli meghívóval vagy e-mailben, a napirend közlésével egyidejűleg, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal. Sürgős esetben az elnökségi ülés rövid úton is összehívható.
    • Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon tagjainak fele jelen van.
    • Az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
    • /5/ Az Elnökség működésének részletes szabályait saját működési szabályzatában állapítja meg, a jelen Alapszabály keretei között.
    • Ellenőrző Bizottság
    • /1/ A Szövetség gazdasági, pénzügyi tevékenységének ellenőrzésére a Küldöttgyűlés öt évre öt tagból álló Ellenőrző Bizottságot választ.
    • /2/ Az Ellenőrző Bizottság feladata:
  • figyelemmel kíséri, ellenőrzi a Szövetség jogszabály és alapszabály szerinti működését, a rendelkezésre álló eszközök ésszerű és célszerű felhasználását, pénzügyi és költséggazdálkodását, a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását,
  • felülvizsgálja és véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolót és az éves mérleget, valamint a közhasznúsági melléklet,
  • az Ellenőrző Bizottság köteles a küldöttgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerve döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 
    • Az intézkedésre jogosult vezető szervezetet az Ellenőrző Bizottság indítványára, annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen elteltével a vezető szerv (küldöttgyűlés, illetve Elnökség) összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
    • Ha az arra jogosult szerv (küldöttgyűlés, Elnökség) a szükséges intézkedést nem teszi meg a törvényesség helyreállítása érdekében, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet.
  • /3/ Az Ellenőrző Bizottság feladatainak ellátásához szakértőt is alkalmazhat.
  • /4/ Az Ellenőrző Bizottság munkáját az Ellenőrző Bizottság elnöke irányítja.
  • /5/ Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, 1 példányát az Elnökség rendelkezésére bocsátja.
  • /6/ Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai 2015. június 1. napjától 2020. május 31-ig terjedő hatállyal:
  • - elnök: Horváth István (an. Szügyi Margit, lakcíme: 2083 Solymár, Kert utca 54.
  • - tag: Ulrichné Deszpot Mária (an.:Bánhegyi Mária) lakcíme: 1158 Budapest, Petrence utca 80.
  • - tag: dr.Vitányi Márton (an.: Szőke Veronika )lakcíme: 1022 Budapest, Herman Ottó utca 2/c.
  • A szavazatszámláló bizottság
  • /1/ Az Elnök, valamint az Ellenőrző Bizottság Elnökének és tagjainak titkos szavazással történő megválasztása a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.
  • /2/ A 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot a küldöttgyűlés nyílt szavazással választja a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok közül.
  • /3/ A Szavazatszámláló Bizottság a jelölések alapján elkészíti a szavazólapokat, gondoskodik a szavazás zavartalan és befolyásmentes lebonyolításáról, összegzi a szavazólapokat és a szavazás eredményéről írásban azonnal jelentést készít a küldöttgyűlés részére. A jelentést mindhárom bizottsági tagnak alá kell írni.
  • A testületi szervek működése
  • /1/ A Szövetség testületei (küldöttgyűlés, elnökség, ellenőrző bizottság, szakmai szervezetek, stb.) akkor határozatképesek, ha ülésükön a szavazásra jogosult tagok legalább fele jelen van, feltéve, ha jogszabály vagy a jelen Alapszabály másként nem rendelkezik.
  • Határozatképtelenség esetén, 15 napon belül újabb ülést kell tartani, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
  • /2/ A testületek határozataikat - ha az alapszabály, vagy jogszabály másképp nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák.
  • Titkos szavazást kell elrendelni, ha ezt a testület jelenlévő tagjainak 1/3-a indítványozza.
  • /3/ A testületek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenléti ívet, az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat, a hozzászólások rövid lényegét és a határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és – ha ez lehetséges – személyét. A jegyzőkönyvet küldöttgyűlés esetében az Elnökség elnöke, a jegyzőkönyv-vezető és a tagok sorából választott két jegyzőkönyv-hitelesítő, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság esetében a jegyzőkönyv-vezető és két, az ülésen jelenlévő testületi tag, mint jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

/4/ A testületek döntéséről az érintettetek 30 napon belül közvetlenül írásban kell tájékoztatni. Nyilvánosságra kell hozni az éves beszámoló elfogadásáról, a közhasznúsági mellékletről , valamint  a Szövetség szolgáltatása igénybevételéről szóló döntéseket; ezen esetekben a  nyilvánosságra hozatal módja: a szövetség honlapján való közzététel, határideje a döntés meghozatalát követő 30 nap. A testületek egyéb döntéseinek nyilvánosságra hozatali módja: a Szövetség hirdetőtábláján 45 napra  történő kifüggesztés, határideje a döntés meghozatalát követő 30 nap. A Szövetség hirdetőtábláját bárki a Szövetség székhelyén munkanapokon 9 és 15 óra között megtekintheti.

  • /5/ A testületek határozataikat ülés megtartása nélkül is meghozhatják. A határozathozatal rendjére a küldöttgyűlésre előírt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az Elnökség részére előírt kötelezettségeket az Ellenőrző Bizottság esetében az Ellenőrző Bizottság elnöke, a szakmai szervezetek esetében a szakmai szervezet vezetője köteles teljesíteni.
  • /6/ A jelen fejezet előírásait a szakmai és területi szervezetek üléseire értelemszerűen alkalmazni kell.
  • Tisztségviselők
  • /1/ A Szövetség tisztségviselői: a Szövetség elnökségi tagjai.
  • Tisztségüket társadalmi tevékenységként látják el. Tiszteletdíjban részesíthetők. Tiszteletdíjukról az Elnökség dönt.
  • /2/ A tisztségviselők megbízatása megszűnik:

- határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

- megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

- visszahívással;

- lemondással;

- a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

- a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 A szövetség  tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

 A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség  másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a küldöttgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 Ha a szövetség  működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

  • /3/ Összeférhetetlenségi szabályok:

A Küldöttgyűlés  valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

  1. a) a Küldöttgyűlés küldöttje, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a Szövetség döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  2. b) a Szövetséggel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  3. c) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
  4. d) az a)-c) pontbanmeghatározott személyek közeli hozzátartozója.

Az Ellenőrző  Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A Szövetség  megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

  1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényszerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

  • Az összeférhetetlenségi szabályokat gazdálkodó szervezetek és egyéb jogi személyek esetében értelemszerűen a képviseletüket ellátó magánszemélyekre is alkalmazni kell.
  • /4/ A Szövetség elnöke
  • képviseli a Szövetséget,
  • összehívja és vezeti az Elnökség üléseit,
  • gondoskodik az alapszabály betartásáról,
  • képviseli az elnökséget, mint testületet az ügyvezető igazgató feletti munkáltatói jogkör gyakorlása kapcsán.

/5/ Az elnököt a küldöttgyűlés  titkosan választja meg az elnökség tagjai közül 3 évi határozott időtartamra. A Szövetség elnöke 2015. június 1. napjától 2018. május 31-ig napjáig:  Horváth Ferenc (an.: Szabó Terézia) 9029 Győr, Szt.László utca 75.

 

  • /6/ Ügyvezető igazgató
  • A Szövetség ügyvezető igazgatója a Szövetséggel főállású munkaviszonyban álló, vezető beosztásúnak minősülő alkalmazott, felette a munkáltatói jogkört az Elnökség gyakorolja Fő feladata a Szövetség operatív tevékenységnek és munkaszervezetének irányítása, működtetése és fejlesztése.
  • Ezen belül:
  • képviseli a Szövetséget,
  • biztosítja az Elnökség ülései közötti időben a Szövetség folyamatos működését,
  • szükség szerint összehívja az Elnökség üléseit,
  • gondoskodik az alapszabály betartásáról,
  • irányítja a Szövetség célkitűzéseiből adódó feladatok megvalósítását, gazdálkodását és közhasznú tevékenységét,
  • elkészíti a Szövetség éves gazdálkodási tervét, gondoskodik annak végrehajtásáról,
  • gondoskodik a Szövetség működéséhez szükséges pénzügyi alapok megteremtéséről (rendezvények szervezése, vállalkozások kezdeményezése stb.),
  • irányítja a Szövetség pénzügyi-adminisztrációs tevékenységét,
  • elkészíti a Szövetség éves beszámolóját, közhasznúsági mellékletét és gazdasági beszámolóját,
  • munkáltatói jogkört gyakorol a Szövetség alkalmazottai felett,
  • ellátja a közhasznú működéssel kapcsolatos feladatokat,
  • dönt a tagdíjhátralék fizetéshalasztási kérelmekről.
    • Az ügyvezető igazgató további feladatait, hatáskörét és felelősségének főbb szabályait a Munka Törvénykönyve alapján munkaszerződése és munkaköri leírása tartalmazza.
    • /7/ Szakosztályok vezetői
  • a Szövetség alapkoncepciójához igazodva önállóan irányítják a szakosztályok munkáját,
  • kapcsolatot tartanak mindazon partnerekkel, akik a szakosztályok speciális célkitűzéseinek megvalósítását segítik,
  • a szakosztályok munkájáról a soros elnökségi ülésen beszámol.
  • legalább negyedévente összehívja a szakosztályok tagjait.
  • tagjai az elnökségnek
    • A Szövetség gazdálkodása
    • A Szövetség vagyona
    • A Szövetség vagyonát, pénz és egyéb eszközei, ingó- és ingatlan vagyontárgyai, valamint vagyoni értékű jogok képezhetik.
    • A Szövetség gazdálkodása
    • /1/ A Szövetség gazdálkodását éves költségvetés alapján végzi.
    • 2/ A Szövetség bevételei:
  • a tagok által fizetett tagdíjak,
  • a tagok és kívülállók adományai,
  • rendezvények és oktatások bevételei,
  • vállalkozási tevékenység bevétele,
  • egyéb bevételek.
    • /3/ Az éves költségvetésben kell biztosítani a Szövetség működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket.
    • /4/ A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, a tevékenységéből elért eredményt nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott célokra kell fordítania.
    • /5/ A Szövetség vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót és más hitelviszonyt megtestesítő okiratot nem bocsáthat ki, és az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezeteként, illetve hiteltörlesztésére nem ajánlhatja fel.
    • /6/ A Szövetségnek a jelen Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevekénységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
    • A közhasznú működés feltételei
    • /1/ A Szövetség a jelen Alapszabályban meghatározott célok szerinti juttatásokat tagjainak általában a tagsági viszonyra tekintettel, ingyenesen nyújtja.
    • Az Elnökség hatáskörébe tartozik azon szolgáltatások körének és ellenértéküknek meghatározása, melyet a tagokon kívülálló személyek és szervezetek is igénybe vehetnek.
    • /2/ Az Elnökség és az ügyvezető igazgató köteles arról gondoskodni, hogy a közhasznú működéssel kapcsolatos iratokba - ideértve a közhasznúsági mellékletet és a beszámolót is - bárki a Szövetség székhelyén, hivatalos munkaidőben betekinthessen, arról saját költségére másolatot készíthessen.
    • /3/ A küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak kivonatát, a jegyzőkönyv elkészültét követő 30 napon belül minden küldöttnek, és Elnökségi tagnak - a tanácskozáson jelen nem lévő küldötteket és Elnökségi tagokat is beleértve - valamint az Ellenőrző Bizottság Elnökének meg kell küldeni.
    • /4/ A bárki által hozzáférhető iratok betekintésére, a működés nyilvánossága érdekben az érintettek az ügyvezető igazgatót írásban (levél, fax, e-mail) értesíthetik. Az ügyvezető igazgató a megkeresést, az értesítést követően legkésőbb a 3. munkanapon köteles teljesíteni.
    • /5/ A közhasznúsági mellékletet továbbá a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos iratokat a társaság székhelyén, munkanapokon 9-13 óra között lehet megtekinteni a (4) pontban írt szabályok szerint. Ezen túlmenően a közhasznúsági melléklet és az éves beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül a mellékletet és a beszámolót a szövetség honlapján nyilvánosságra kell hozni.
    • /6/ A szövetség közhasznú szolgáltatási igénybevételének módjáról és feltételeiről az Elnökség dönt, ideértve a szolgáltatásokért fizetendő ellenértéket is.
    • /7/ A testületek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenléti ívet, az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat, a hozzászólások rövid lényegét és a határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányát és – ha ez lehetséges – személyét. A jegyzőkönyvek nyilvántartását az ügyvezető vezeti oly módon, hogy azokat évenként, időrendi sorrendben lefűzi.
    • /8/ A társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervvel megkötött szerződés nyilvános, abba a (4) pontban írt módon bárki betekinthet.
    • /9/ A Szövetség az államháztartás alrendszereitől kapott támogatásból – kivéve a normatív támogatásokat – a Szövetség tisztségviselőit, az ellenőrző bizottság tagjait, az ügyvezető igazgatót: együtt felelős személyek) továbbá e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével,– cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
    • /10/ A közhasznúsági melléklet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározottakat tartalmazza.

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.tv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

Ezen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Szövetség Küldöttgyűlése 2017. május  9. napján 4./2017.( V.09.). számú határozatával fogadta el.

Szerkesztettem és ellenjegyeztem:

Budapest, 2017. május 9.

dr.Pozsonyi Katalin

Alulírott dr.Pozsonyi Katalin ügyvéd ( 5000 Szolnok, Szabadság tér 2., (nyilvántartási száma:09-013839) aláírásommal igazolom, hogy ezen  módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalomnak. A módosításokkal érintett rendelkezések a szövegben kiemelésre kerültek.

Budapest, 2017. május 9.

dr.Pozsonyi Katalin