2019. május 31. és június 2. között részt vettünk és képviseltük az abitbetter.eu-t a Zöld Civil Országos Találkozón, amiről az alábbiakban olvashatjátok a beszámolót. Szabó Noémi írása.
ZöldCivil.hu és Országos Találkozó
A ZöldCivil.hu az egymással együttműködő környezet- és természetvédő civil szervezetek közös honlapja. Ez az együttműködés több száz szervezetet és magánszemélyt fog össze. Bárki csatlakozhat a honlaphoz és a facebook oldalukhoz is, regisztráció után szervezetként híreket lehet megjelentetni, szervezeti ismertetőt és eseményeket lehet feltölteni, illetve magánszemélyként lehet blogot írni és hozzászólni mások bejegyzéseihez.
A Zöld Civil Szervezetek minden évben Országos Találkozót szerveznek, mellyel céljuk, hogy a hasonló érdeklődési körű emberek, szervezetek összegyűlhessenek és tanulhassanak, illetve megismerkedjenek egymással.
Eddig minden évben volt egy főszervező, aki összefogta az eseményeket, helyszínt és szállást biztosított, továbbá megszervezte a szekció- és plenáris üléseket, a közösségi programokat és a kirándulásokat. Már 28 alkalommal megrendezésre került az ország különböző pontjain az Országos Találkozó (OT), mindig több napos és változatos (mind a szakmában dolgozók, mind a laikusok megtalálják a számukra releváns programokat).
Zöld OT 2019-ben
2019-ben Budapesten került megrendezésre május 31. és június 2. között. Idén közösségi szervezésű volt a rendezvény, így a szállást, étkezést és utazást mindenki magának intézte (bár szombaton kaptunk ebédet), cserébe a rendezvény ingyenes volt.
Rengeteg szervező jelentkezett és akarta kivenni a részét ebből a szuper találkozóból: Greenpeace Magyarország Egyesület, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, MKNE, Tudatos Vásárlók Egyesülete, HUMUSZ, BOCS Alapítvány, Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézet Ökogyülekezeti Műhelye, MTVSZ, MME, Fenntarthatóság Felé Egyesület, Védegylet, Ökotárs, Energiaklub, HAND és a WWF.
Pénteken a város nyolc különböző helyszínén kerültek megrendezésre a szekcióülések: a Greenpeace-nél, a HUMUSZ-nál, a Károlin, az MTVSZ-nél, az Ökotársnál, a Védegylet és az Urban Food helyszínein, illetve a WWF-nél. A nap háromfelé lett osztva és egy délelőtti, illetve két délutáni ülésből lehetett választani. A részletes program a szövegbuborékokban olvasható.
10:30 – 12:00 között
– Fiatalok a klímavédelemben
– Tagok és támogatók: hogyan erősítsük a zöld civil szervezetek tagi bázisát
– A szabadkereskedelmi egyezményektől a szolidáris gazdaságig
– Szelídvízország 2.0, avagy hogyan oldható a konfliktus a mezőgazdaság és a felszíni vizek visszatartása között?
13:00 – 14:30 között
– Mennyire tekinthetők környezetbarát alternatívának a biológiailag lebomló műanyagok?
– Teremtésvédelem I. A környezetvédő zöld mozgalom és az egyházak egy közös ügyért
– Helyi védett területek
– Városi zöldfelületek
– Agroökológia, élelmiszer-önrendelkezés
– Csarna-völgy és más örökerdők – a társadalmi érdekérvényesítés frontvonalain egy fenntarthatóbb erdőgazdálkodásért
– Ökoturizmus
15:30 – 17:00 között
– Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia Alapvetés
– Népesség-nemnövekedés
– Teremtésvédelem II. A környezetvédő zöld mozgalom és az egyházak egy közös ügyért
– Tervezett elavulás
– Energia szekció: Hol vannak a zöldek és mire van szükségük?
Péntek este pedig közösségi program volt a HUMUSZ Szövetség irodájában és kertjében.
A szombati plenáris ülések egy helyszínen kerültek megrendezésre, a FONÓ Budai Zeneházban, itt délelőtt az MTVSZ szervezésében az Élünk vagy túlélünk – A fenntartható fejlődési célok sikere és kudarca című előadást láthattuk, majd délután Formabontó természetvédelem – Új megközelítésű projektek a természeti értékekért (is), illetve Fiatalok klímamozgalma: pánik, remény, vízió címmel hallgathattuk a WWF és a Greenpeace előadásait. Ezután szavazás, staféta átadása, vacsora, majd ismét közösségi program (táncház és koncert) következett.
Meglátogatott előadások
Bármennyire is szerettünk volna, sajnos nem tudtunk szétszakadni, így választanunk kellett a jobbnál jobb előadások közül, ráadásul vasárnap futóversenyre mentünk, így a szabadtéri programokon egyáltalán nem tudtunk részt venni. Viszont elmesélem, milyenek voltak azok, amiket végighallgattunk.
Vasárnap pedig a kirándulós programokon volt a sor. Többek között egy közepesen nehéz túra, workshopos-bográcsozós ökobandázás, barlanglátogatás, akadályverseny és teremtésvédelmi lelki túra is választható volt.
A szabadkereskedelmi egyezményektől a szolidáris gazdaságig
A Védegylet irodájában egy nagy asztal körül ültünk kb. tizenöten, köztünk a szervezők: a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség (HAND) képviselői. Miután mindenki – a vendégek is – bemutatkozott, barátságos légkörben elkezdődött az előadás, ami az EU és az Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi tárgyalásokról és egyezményekről, a Stop ISDS aláírásgyűjtési kampányról, a fejlődő országok Magyarország általi segélyezéséről és az alternatívaként megjelenő Szolidáris Gazdasági Mozgalomról (ami egy helyi gazdasági hálózat) szólt. A végén pedig feltehettük a kérdéseinket.
Mennyire tekinthetők környezetbarát alternatívának a biológiailag lebomló műanyagok?
Amíg egyik helyszínről a másikra utaztunk, gyorsan ettünk is, aztán megérkeztünk a HUMUSZ Szövetség irodájába, ami egy szépséges kert közepén áll. Itt tevékenykednek ők, komposztálnak és különböző ismeretterjesztő programokat bonyolítanak a hétköznapokon. Itt is nagyjából körben ültünk és egy közös előadást hallhattunk: megszólalt a Felelős Gasztrohős, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége és a Zöldövezet munkatársa is.
Egy nagyon érdekes és fontos témáról volt szó: míg a neve, biológiai úton lebomló műanyag, jól hangzik, addig a valóság azt mutatja, hogy teljes lebomlás helyett inkább csak aprózódik a termék és házi komposztálás során nem bomlik le, viszont szelektíven sem gyűjthető, nem újrahasznosítható. Tehát az egyre nagyobb népszerűsége csak akkor hoz előrelépést, ha a körforgásos gazdaság rendszerében a megfelelő helyen tudjuk kezelni. Összességében a beszélgetés odajutott, hogy a műanyaghulladék keletkezésének megelőzésével érünk el a legtöbbet (sok-sok beszélgetés konklúziója lett már ez), tehát ne egyszer használatosként gondoljunk a műanyag termékekre, hanem újrahasználattal, pl. betétdíjas rendszerek bevezetésével érjük el a hosszabb élettartamot. Erről egy teljes cikket olvashattok itt.
Élünk vagy túlélünk – A fenntartható fejlődési célok sikere és kudarca
Időutazásra invitáltak minket az előadók, ugyanis az ENSZ fenntartható fejlődési célok elérését 2030-ból, visszatekintve szerették volna megvizsgálni. Az előadók a célok sikeréről és kudarcáról úgy beszéltek, mintha összegeznék a kitűzött határidőig történt változásokat. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára, a Szent István Egyetem tanára, a Hungarian Business Leaders Forum igazgatósági tagja, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért főtitkára és az MTVSZ társelnöke egymás után adták elő a víziójukat, a végén pedig egy kerekasztal beszélgetés során összegezték azokat.
ENSZ fenntartható fejlődési célok:
1. a szegénység felszámolása,
2. az éhezés megszüntetése,
3. egészség és jóllét,
4. minőségi oktatás,
5. nemek közötti egyenlőség,
6. tiszta víz és alapvető köztisztaság,
7. megfizethető és tiszta energia,
8. tisztességes munka és gazdasági növekedés,
9. ipar, innováció és infrastruktúra,
10. egyenlőtlenségek csökkentése,
11. fenntartható városok és közösségek,
12. felelős fogyasztás és termelés,
13. fellépés az éghajlatváltozás ellen,
14. óceánok és tengerek védelme,
15. szárazföldi ökoszisztémák védelme,
16. béke, igazság és erős intézmények,
17. partnerség a célok eléréséért.
Formabontó természetvédelem – Új megközelítésű projektek a természeti értékekért (is)
Hat résztvevő beszélgetett és mutatta be egy-egy saját projektjét. A téma: a természetvédelem jövőbeli fejlődési ágai és a fenntarthatósági célok elérése érdekében hatékonyabb részvétel elérése volt. A természetvédelem az elmúlt 40 évben sok mindent elért, viszont két probléma még mindig erősen fennáll: más ágazatok csekély elkötelezettsége és az alacsony döntéshozói érdeklődés. Olyan példákat hallhattunk a formabontó együttműködésre, mint a WWF és vadászok összefogása a nagyvadak védelme érdekében, az MME és a Nemzeti Nyomozó Iroda fellépése a parlagi sasok mérgezése ellen, továbbá az Erasmus+ oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális közintézmények közti együttműködések és partnerségek, illetve a Profilantrop Egyesület kooperációja a vidéki közösségfejlesztés érdekében.
Személyes tapasztalat
Az abitbetter.eu képviseletében ketten vettünk részt a rendezvényen, így mindketten összefoglaltuk a tapasztalatainkat:
Noémi:
A 2019-es Zöld OT amellett, hogy szakmailag sokat adó, jól szervezett és hasznos volt, aktuális problémákra hívta fel a figyelmet, illetve emelte ki a már elért sikereket és mutatott rá a kihasználható lehetőségekre, mindezt tette érdekes és figyelemfelkeltő módon. A rendezvény alkalmas továbbá kapcsolatépítésre és kikapcsolódásra is. Remélem, hogy a 2020-as OT-n is részt tudok venni!
Ádám:
A célom az OT-val az volt, hogy egy kis rálátást nyerjek a hazai környezet- és természetvédelem helyzetére, a szervezetekre és azok együttműködésére, ami tulajdonképpen sikerült, de még igen messze vagyok attól, hogy azt állíthassam: átlátom a dolgokat. Mindenesetre nagyon izgalmas volt megismerkedni kicsit a szereplőkkel, és kifejezetten tetszett, hogy különböző szektorok képviselőinek olykor ütköző álláspontjait hallhattuk. Várom a következőt!
A biológiailag lebomló műanyagokkal foglalkozó „Tévhitek sorozat” 2.része az alábbi linken megtekinthető
https://www.abitbetter.eu/kornyezet/globalis/tevhitek-sorozat-2/